Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

A bán úr felhozza, hogy az 1868: XXX. te. óta ez az első eset, hogy Horvát-Szlavón- országok jogköréhez tartozó magánjog feletti bíráskodásra közös bíróság felállítása szán- dékoltatik, és mint különös anomáliát látszik tekinteni, hogy másod- és harmadfokban Horvát-Szlavónországokra vonatkozó hatállyal magyar bíróságok fognak ítélkezni, melyeknek tagjai az autonómia területén hatáskörrel fel nem ruházott igazságügy-miniszter előterjesztésére neveztetnek ki.

Ezzel szemben az igazságügy-miniszter úr felemlítette, hogy tengerjogi ügyekben, tehát szintén magánjogi viszonyokban Horvát-Szlavónországok területén is a Fiumei Kir. Törvényszék jár el, s ugyanez ügyekben másod- és harmadfokban a Budapesti Kir. ítélőtábla és a Kir. Kúria ítélkeznek, tehát szintén oly bíróságok, amelyek az igazságügy-miniszter előterjesztésére neveztetnek ki.

Az Osztrák-Magyar Banknak az 1899: XXXVII. törvénycikkbe401 iktatott alapszabályainak 95. cikkre értelmében a bank ellen a budapesti főintézet és a banknak a Magyar Korona Országaiban levő fiókintézetei üzletére vonatkozó kereset csakis a budapesti Királyi Váltó- és Kereskedelmi Törvényszéknél indítható meg. A bank jelzáloghitel-üzletére vonatkozó kereset pedig, ha a kereset tárgyát a Magyar Korona Országaiban fekvő ingatlan képezi, a Budapesti Kir. Törvényszéknél indítandó meg, hacsak nem kell a keresetet a végrehajtást foganatosító bíróság előtt megindítani. Mindez esetekben másodfokú bíróság a Budapesti Kir. ítélőtábla, a harmadfokú bíróság a Kir. Kúria.

De nemcsak a magánjog különös részében s egyes eseteiben bíráskodnak Horvát-Szlavónországokra vonatkozólag közös bíróságok, hanem az általános magánjog terén általában is. Nevezetesen a konzuli bíróságok és a Konstantinápolyi Konzuli Főtörvényszék oly közös bíróság, amely egyaránt bírósága Magyarországnak s Horvát-Szla- vónországoknak. Hogy a konzuli bíráskodás rendezése és a konzuli bíróságok s Konzuli Főtörvényszék közös ügye a Magyar Korona Országainak, az sincs kifejezetten az 1868: XXX. t.cikkben kimondva, mégis a konzuli bíráskodás mint közös ügy lett rendezve, s a konzuli bíróságok mint közös bíróságok állnak fenn. És mindez nemcsak azért, mert a konzuli bíráskodás Ausztriával együttesen és közösen szabályoztatott, hanem azért is, mert a konzuli bíráskodásnak szabályozása akkor is, ha az nem Ausztriával együttesen történnék, az 1868: XXX. te. 1. §-ában kimondott állami közösségből kifolyólag a Magyar Korona Országainak közös ügye.

Amint tehát a jelenlegi nem az első eset, hogy Horvát-Szlavónországok jogköréhez tartozó magánjog feletti bíráskodásra közös bíróság felállítása szándékoltatik, arra sem az első eset, hogy a közös bíróságként felállított bíróság közös törvénnyel szerveztetik és szabályoztatik.

Az a körülmény, hogy lehetnek esetek, amidőn a felállítandó Főudvarnagyi Bíróságnak a Horvát-Szlavónországokban érvényes jogszabályokat fog kelleni alkalmazni, nem akadálya annak, hogy e bíróság, mint közös bíróság felállíttassék amint nem volt akadálya annak,hogy közös konzuli bíróságok szereztessenek, amelyek a körülményekhez képest szintén alkalmazni tartoznak a Horvát-Szlavónországokban érvényes jogot; és eszerint semmi ok sincs attól tartani - miként a horvát-szlavón-dalmát miniszter úr te401 1899. évi XXXVII. törvény. Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbításáról.