Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Az 1868: XXX. te. nem az állami törvényhozás összes kérdéseit teszi megosztás tárgyává, hanem csak azokat a kérdéseket, melyek a rendes közigazgatásnak tárgyai. így a megosztás alól kiesnek azok a kérdések, amelyek az állam szervezetének alapelveire, az államformára vonatkoznak, melyek az államfőre, a királyra és annak jogi állására vonatkoznak. Ilyenek p. o. a trónörökösödés rendezése, a királyi székről való lemondás elfogadásának kérdése, a király kiskorúsága esetén a kormányzóság szervezése, stb. mind oly kérdések, melyekre nézve kétség nem lehet, hogy az autonóm ügyek közé nem tartoznak, noha nincsenek az 1868: XXX. t.cikkben a közös ügyek közt felsorolva.

Ilyen a koronázás és az Udvartartás költségei megállapításának kérdése is, amelyek a közös és autonóm ügyekre való felosztásnál az 1868: XXX. törvénycikkben figyelembe vétettek, s a közös ügyek közt soroltatnak fel. Ebből azonban még nem következtethető az, hogy a többi rokon természetű kérdések azért, mert az 1868: XXX. t.cikkben nincsenek említve, s mint közös ügyek felsorolva, autonómak.

Miután ugyanis Horvát-Szlavónországoknak az autonómiája csak önkormányzati jog és nem szuverenitás; miután Horvát-Szlavónországok törvényhozási és kormányzati autonómiája csak szélesebb körű és magasabb fokú beligazgatás, amint ez az 1868: XXX. te. 13. §-ából is kitűnik, mely az országok beligazgatási költségeiről szól: ennélfogva az állam szervezetének alapelveire, a királyi szék betöltésére, a király jogi állására vonatkozó ily kérdések rendezése Horvát-Szlavónországok autonómiájához nem tartozhatik.

Vannak tehát olyan kérdések, amelyeket az 1868: XXX. te. kifejezetten nem sorol a közös ügyek közé, az egy állami közösségből kifolyólag azonban mégsem lehetnek mások, mint közösek. Alapítható ezeknek közössége részben az 1868: XXX: te. 69. §-ára is, amely azonban távolról sem oly tüzetes felsorolás, mint amilyen alapján a közös ügyek közösségét a bán úr elismerni hajlandó.

De nemcsak az előbb említett kérdések, amelyek az állam szervezetének alapelveire vonatkoznak, ilyenek, hanem mások is, amelyek nem tartoznak a rendes közigazgatás közvetlen tárgyai közé, és amelyekre ennélfogva az 1868: XXX. te. megosztása nem terjed ki. így a további szervezeti kérdések, nevezetesen a közös Országgyűlés szervezése, a közös törvények hozatalának és kihirdetésének módja, a Minisztérium jogállásának alkotmányos jogainak meghatározása, stb. nincs külön felsorolva az 1868: XXX. t.cikkben, mégis természetes, hogy ezek az intézkedések a közös törvényhozás alá tartoznak azért, mert ez intézkedések közös szervekre vonatkoznak. A király is közös szerv, a király még akkor sem autonóm szerve Horvát-Szlavónországoknak, ha autonóm törvényeket szentesít, ha autonóm ügykörben végez kormányzati cselekményeket. Ennélfogva a királynak mint ilyen, mindig közös szervnek jogállását és azt, hogy személyét milyen különös jogok, kiváltságok illetik meg, csak a közös törvényhozás határozhatja meg. Éppígy a Királyi Ház tagjainak jogállására vonatkozó intézkedéseket is, miután a Királyi Ház és annak tagjai e tekintetben ugyanazon elbírálás alá esnek.

Ez ellen a bán úr ellenvetésül azt hozza fel, hogy a törvénykezés О Felsége, a király nevében történik, mégis autonóm ez a törvénykezés, továbbá hogy a magánjogi törvényeknek hatályát a királyra vonatkozólag szintén autonóm törvény mondja ki, hogy a király és Királyi Ház tagjai személyének védelméről autonóm törvények gondoskodód