Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A magyar kormányfő küzdelme újabb királyi kézirat kiadásáért
És amint én mindenkor őrködtem, hogy az ezen egyezmény alapján elvállalt kötelmek mi-nden részről lojálisán és lelkiismeretesen betartassanak, éppen úgy tudni fogom azon jogokat is, melyek engem illetnek, minden jogosítatlan beavatkozástól megvédeni. Isten és lelkiismeretem előtt nem tudnám menteni, ha e tekintetben bármilyen alakban egy oly szakítást engednék meg, mely következményeiben a két állam területét összekötő kapocs lazítására vezetne, és a dicső emlékű elődeimtől átvett örökséget a fokozatos hanyatlásnak tenné ki. Efelett ép oly kevéssé lehet és szabad kételynek fennforogni, mint azon kötelmek felett, amelyek a jelen helyzetből reám, mint a Monarchia és kedvelt Magyarországom legfőbb őrére áramlanak, s melyek nem csupán arra szorítkozhatnak, hogy azon aggályos ára?nlatok ellenében, melyek a közjogi szervezet alapjainak megrázkódtatásával fenyegetnek, egy erős, hajthatatlan akarat állíttassék, hanem azon feladatban összpontosulnak, afelett őrködni, hogy egy jobb belátás bekövetkeztéig az államgépezet rendes menete megfelelő intézkedések által biztosíttassék. Önnek irányomban ismételve tanúsított, meleghazafias érzelmekkel párosult, odaadó ragaszkodása azon teljes bizalmamat ébreszti fel bennem, hogy önnek éles belátással, nyugodt kézzel, és minden elfogdatlan hazafi támogatása mellett sikerülni fog azon nyugodt és higgadt állapotot létrehozni, melyre állami életünk óhajtott megegészségesedésének oly sürgős szüksége van. Ezen hitben indíttatva érzem magamat önt az új magyar minisztérium megalakításával megbízni, miről mellékelt kéziratommal értesítem.”'9' Khuen-Héderváry szálláshelyére visszatérve a fenti szöveget átadta Thallóczy Lajosnak, azzal a kéréssel, hogy ennek alapján készítsen egy kézirat tervezetet, ő pedig egy órára Gohichowskihoz ment a német birodalmi kancellár, Bernhard von Bülow tiszteletére rendezett reggelire, ahol - talán nem véletlenül - a hadsereg egységének megőrzése volt a téma. Ezalatt Thallóczy összegyűjtötte a forrásként felhasználható törvényeket, a reggel Bécsbe érkező Láng Lajos pedig - a Janszky kézirattal,’92 a millenniumi beszéddel 191 192 191 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 19. König Károly osztályfőnök fordítása. 192 1886. május 21-én, a budai vár visszafoglalásának évfordulóján Janszky vezérőrnagy, a budapesti 4. és 5. műszaki zászlóalj tisztjeinek kíséretében, katonai tiszteletadással megkoszorúzta Hentzi tábornok, Alnoch ezredes, Corini százados és Polini Fiilöp osztrák császári tisztek közös síremlékét a krisztinavárosi temetőben. A magyar közvélemény nem a koszorúzás ténye ellen tiltakozott, hiszen ezt a kegyeletnyilvánítást a katonák minden évben halottak napján elvégezték, hanem azért, mert azon a napon történt, amikor a budapestiek a magyar honvédek győzelmét ünnepelték. A közös hadsereg magyarellenes szelleme elleni tiltakozásul - a rendőrség és a katonaság brutális fellépése ellenére - a budapesti polgárság több tüntetést tartott. A parlamentben május 24-én, az ellenzéki interpellációkra válaszolva Tisza Kálmán miniszterelnök az osztrák tábornok eljárásáról és beszédjének tartalmáról elítélően nyilatkozott. A bécsi katonai körök a magyar tiltakozás megtorlásaként az uralkodónál elérték, hogy a népszerű Edelsheim-Gyulai Lipót pesti hadtestparancsnokot nyugdíjazták, Janszkyt pedig előléptették. A fenti intézkedés miatt elégtételt követelő több ezer tüntető augusztus elsején Pesten népgyűlést tartott. A szónokok (Polónyi Géza, Eötvös Károly, Kaas Ivor, Herman Ottó) meghallgatását követően az alábbi határozati javaslat született: „Kívánjuk, hogy hazánk államjogi különállósága, a magyar korona közjogi magyar méltósága a hadseregben érvényesíttessék.” Az ország több városában fellángoló tiltakozások hatására a miniszterelnök kihallgatást kért Ferenc Józseftől. Tisza Kálmán az IsiMxn megtartott audienciáról, a magyarországi kedélyeket megnyugtató, de a hadsereget sem bántó királyi kézirattal térhetett haza. Az augusztus y-én kelt, a Budapesti Közlimjaeri и-én megjelentetett uralkodói kézirat szerint: „Sajnálattal észleltem, hogy némely az utóbbi időben történt személyzeti változás különféle félremagyarázásra alkalmat szolgáltatott, melyek a közvéleménynek nyugtalanítására, valamint a polgári lakosság és hadseregem közt magyar koronám országaiban eddig fennállott jó viszonynak saj- nálatraméltó megzavarására vezethetnek.” A kézirat lezárásaként a király bizalmáról biztosította Tisza Kálmánt, és a nyugalom helyreállítására szólította fel. (Szatmári, 1928.16-20.) 60
