Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
Végeredményben tehát az 1902. évtől 1903. év végéig beszerzett hajók után esedékes beszerzési segélyrészleteket az új törvényjavaslat egységtételeivel számítva, a kiutalványozásra váró segélyrészleteket összege a fentebb kimutatott 332 439 К 46 fillérrel szemben 405 869 К 34 fillért tesz. Minthogy az új szabadhajózási törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedését csupán politikai viszonyok hátráltatták, az előadó miniszter úr nem találná méltányosnak, hogy hajózási vállalataink ezen, tőlük nem függő késedelem folytán az általuk számításba vett beszerzési segélyekre nézve rövidséget szenvedjenek, minélfogva részükre a fent kimutatott 405 869 К 34 fillérnyi magasabb beszerzési segélyhátralék lenne kiutalványozandó. Ezzel szemben az előadó miniszter úr utalni kíván arra, hogy egyrészt az 1893. évi XXII. törvénycikk tartama alatt a törvény által megállapított szabadhajózási segélyekből 539 884 korona 81 fillért megtakarítottunk, másrészt a tengeri szabad hajózás állami támogatására az 1902. évre kilátásba vett 500 000 koronából, majd az 1903. évre kilátásba vett 600 000 koronából 300 000, illetve 400 000, tehát összesen 700 000 korona az új törvényjavaslat letárgyalásának elhúzódása miatt felhasználatlanul maradt, mely utóbbi összegekben magukban is a kifizetésre váró 405 869 К 34 fillér bőven fedezetet talált volna. A hajózási díjtételeknek az utóbbi években történt rohamos hanyatlása, és általában a tengeri hajózási vállalatoknak rendkívül kedvezőtlen, mondhatni válságos helyzete elodázhatatlanná teszi, hogy hazai hajózási vállalatainknak évek óta hátralékban lévő beszerzési segélyét immár sürgősen kiutalványozzuk. A kilátásba helyezett állami segélyek folyósításának további függőben tartása esetében hazai vállalataink különösen az osztrák segélyezett vállalatokkal szemben jutnak kedvezőtlen helyzetbe, és ki vannak téve annak a veszélynek, hogy a segély számításba vételével létesített vállalatuk üzemét beszüntetni lesznek kénytelenek. Mindezeknél fogva kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy úgy az 1903. év végéig felszaporodott hátralékos beszerzési segélyeket, s pedig az 1902. év óta beszerzett hajók után már az új törvényjavaslat alapján folyósíthassa, s ezen összegeknek a folyó évre költségvetésileg e címen előirányzott 200 000 korona összhitelben fedezetet nem találó részét - mint zárszámadásilag indokolandó túlkiadást - ezen hitel rovatán elszámolhassa. A minisztertanács hozzájárul ahhoz, hogy hátralékos hajóbeszerzési segélyek kifizettessenek, azonban csak az 1893: XXII. cikkben megállapított tételek szerint számítva, s amennyire erre költségvetési fedezet nem volna, a hiányzó szükséglet túlkiadásképpen utalványozandó. Vajon az új törvényjavaslat szerinti segélyezést lehetne-e tényleg foganatba venni: ez még bővebb megfontolást igényel. 577
