Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
A főváros tulajdonában lévő X. kerületi szőlőtelep állami kezelésbe vétele375 A földmívelési miniszter úr a minisztertanács hozzájárulását kérte ahhoz, hogy a székes- főváros X. kerületi homoki szőlőtelepét 20-25 évre állami kezelésbe vehesse, melyet különben a székesfőváros megszüntetne egyrészt azért, mivel a cél, melyért az annak idejében létesíttetett - ti. a filoxéra által tönkretett budai szőlőkultúrának új életre ébresztése - részben már eléretett, s másrészt mivel a főváros megfelelő szervezet hiányában a telepet kellően jövedelmeztetni nem képes. E106 magyar (1200 négyszögöles) hold nagyságú szőlőtelep átadásáért az állam a fővárosnak évenként 10 000 korona használati vagy haszonbérösszeget fizetne, mely a legszigorúbb számítás szerint a telep jövedelméből nemcsak teljesen fedezhető, de ezenfelül még jelentékeny jövedelemfeleslegre is lehet számítani, kivált miután a termés a Budafoki Pincemesteri Tanfolyam útján előnyösen értékesíthető lesz.376 Indokolja ezen szőlőtelepnek az állam kezelésébe való átvételét az a körülmény is, hogy az 1896: V. te.377 rendelkezései alapján létesített Központi Szőlészeti Kísérleti Állomásnak kísérletei végrehajtása céljából ilyen nagyságú telepre múlhatatlanul szüksége van, hogy a laboratóriumaiban teljesített kutatásai nyomán foganatosítandó kísérleteket a gyakorlat terén nagyobb arányokban hajthassa végre, s a gyakorlatba átültethesse. Ha tehát a székesfőváros a kérdéses telepet fel nem ajánlotta volna, elkerülhetetlen lenne egy hasonló telepnek létesítése, ami a Kincstárnak mindenesetre sokkal nagyobb meg- terheltetésével járna. Ezen intézkedés a törvényhozásnak is tudomására hozatott, amennyiben az 1904. évi költségvetés indokolásában ismertetve lett. A minisztertanács hozzájárult. 42. Az écskai és Béga-torkolati duzzasztóművek építésének engedélyezése378 A földmívelési miniszter úr a minisztertanács hozzájárulását kérte ahhoz, hogy a Béga folyó Nagybecskerek alatti szakaszának hajózhatóvá tétele céljából létesítendő écskai és Béga-torkolati duzzasztóművek építésének engedélyezése iránt О Felségéhez felterjesztést tehessen.379 375 Lásd még: MNL OL К 27.1904. március 13./35. 376 Ez a terület a rajta található épületekkel együtt a főváros vagyonleltárában 1121318 koronaértékkel szerepelt. (MNL OL К 255-1904-9. t-877. A földművelésügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. március 8.) 377 1896. évi V. törvény. A phyloxéra által elpusztított szőlők felújításának előmozdítása tárgyában. Törvénytár, 1896. 6-14. (Lásd még: Lónyay, 1913.) 378 MNL OL К148-1903-18-25400. A földművelésügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére a Béga folyó Nagybecskerek alatti szakaszának hajózhatóvá tétele céljából létesítendő écskai és bégatorkolati duzzasztó művek építése tárgyában. 1904. — A felhatalmazást az uralkodó 1904. június 7-én adta meg. Melléklet: versenytárgyalási hirdetmény a zsiliphez szükséges anyagok szállítására. Nagybecskerek, 1903. 379 A folyóra és környékére vonatkozó terveket lásd: MNL OL К184-1903-18-102188. Cseresnyés Jenő főmérnök, a Folyammérnöki Hivatal elnökének feljegyzése a földművelésügyi miniszter részére. 1903. november 24. 578
