Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
Az emelésnek 773 900 koronára rúgó összege, illetve tényleges szükséglet fedezése céljából a társaság az alaptőkéjét 800 000 koronával felemelné, s e célból 4000 db, egyenként 200 koronáról és bemutatóra szóló B.II. sorozatú, 5%-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvényeket bocsátana ki, vagyis a társaság részére 96,75%-os kibocsátási árfolyam engedélyeztetnék, ami a helyiérdekű vasút jövedelmezőségének meg is felel. A kereskedelmi miniszter úr tehát felhatalmazást kér arra, hogy a Szatmár-Nagybá- nyai Helyiérdekű Vasút építésére és üzletére vonatkozó engedélyokmányhoz ily értelmű „függelék”-et О Felségének előzetesen kikérendő legmagasabb elhatározása alapján a Szatmár-Nagybányai Vasút Részvénytársaságnak mint engedélyesnek a Magyar Kir. Minisztérium nevében kiadhasson. A felhatalmazás megadatott. 38A tengeri forgalomban részt vevő hajók után igényelt segélyek utalványozása373 A kereskedelmi miniszter úr előadta, hogy a tengeri szabad hajózást űző magyar kereskedelmi hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló 1893: XXII. törvénycikkel374 a szabad hajózást űző magyar tengeri hajók részére kétféle állami segély állapíttatott meg, úm. beszerzési segély és a hazai forgalom érdekében megtett utazásokhoz arányosított külön segély (járatsegély). A beszerzési segély 15 évre engedélyeztetett, és az a hosszú járatú gőzösökért az első évre tiszta tonnánként 12 koronában állapíttatott meg, míg minden következő évben a segély az előző évre kijáró összeg 7%-ával csökken. A külön segély tiszta tonnánként és minden száz tengeri mérföldnyi út után 5 fillérben állapíttatott meg. Az idézett törvény 7. §-a szerint a tengeri szabad hajózást űző hajók segélyezésére fordítható összegek az egyes évek költségvetéseibe külön veendők fel, azzal a korlátozással azonban, hegy „ezen címen esetleges újabb törvényhozási intézkedésig az állami költségvetés évenként 200 000 koronánál nagyobb összeggel meg nem terhelhető.” Ezen törvény alapján tehát az 1894-től 1903. végéig terjedő 10 év alatt a magyar szabad hajózás segélyezésére összesen 2 000 000 korona lett volna fordítható. A törvény végrehajtása tárgyában 1893. évi augusztus hó 7-én kiadott utasítás 7. §-a értelmében a szabad hajózás segélyezésére előirányzott költségvetési hitelnek 2/3-a a beszerzési segélyekre, 1/3-a pedig külön segélyekre oly módozattal tartatott fenn, hegy ezen két tétel bármelyikének maradékai a másik tétel esetleges hiányainak fedezésére fordíthatók. 373 Az 1904. évben beszerzési segélyt kaptak: Magyar Keleti Tengerhajózási Rt. egy hajóra, Orient társaság öt hajóra, Magyar-Horvát Szabadhajózási Rt. két hajóra, Gherbaz és Társa Vállalat egy hajóra, Photogen Hajózási Társaság egy hajóra és a Copaitich S-féle vállalat egy hajóra. A kiutalt segély összege 168 559 koronát tett ki. Járatsegélyként nyolc gőzös 30 840 koronát kapott. (Évkönyv i 904,1905. 61.) 374 1893. évi XXII. törvény. A tengeri szabad hajózást űző' magyar kereskedelmi hajóknak állami segélyben és kedvezményben való részesítéséről. Törvénytár, 1892-1893.558-561. 574
