Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
A végrehajtási utasítás értelmében tehát ezen 2 000 000 К összegből beszerzési segélyekre 1333 334 K, külön járatsegélyekre pedig 666 666 К lett volna fordítható. Ezzel szemben a 10 évi idő alatt beszerzési segélyekre 1 005 894,58 К különjáratsegélyekre 454 220,61 К Összesen: 1 460 115,19 К fordíttatott, és így a 10 évre rendelkezésre álló hitelből ezen 10 év alatt összesen 539 884,81 К takaríttatott meg. Noha ezen kimutatás szerint a 10 évi összes hitelből jelentékeny összeg megtakarítta- tott, tekintettel arra, hogy az egyes évek hitele minden évben elévült, az évi hitelek csak a külön segélyek (mérföldpénzek) fedezésére voltak elegendők, míg a beszerzési segélyek 1901. év óta a költségvetési hitelekből csak részben voltak fedezhetők. Hajóállományunk ezen növekedése kapcsolatban áll azzal a körülménnyel, hogy 1901-ben tengeri szabad hajózásunk hathatósabb támogatása céljából új törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a Képviselőháznak, mely úgy a beszerzési, mint a külön, illetve járatsegélyekre az 1893. évi XXII. törvénycikkben megállapítottnál magasabb egységtételeket vett kilátásba. Ennek megfelelően a szabad hajózás támogatására az 1902. évi költségvetésben az eddigi évi 200 000 korona maximális összeggel szemben 500 000 korona irányoztatott elő. Ezen magasabb összegből azonban az 1902. évben csak 200 000 korona használtatott fel, mivel az 1901-ben készített szabad hajózási törvényjavaslat 1902-ben vissza vonatott. Az előadó miniszter úr hivatali előde 1902. évi december hó 19-én újabb törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, és azt a Képviselőház Közlekedési és Közgazda- sági Bizottsága már le is tárgyalta, a Pénzügyi Bizottságban való tárgyalás azonban a fennforgóit politikai helyzetben már nem volt megtartható. Mindezeknél fogva a tíz évre alkotott 1893. évi XXII. törvénycikk hatálya múlt évi július hó 4-én lejárt anélkül, hogy újabb intézkedések léptek volna helyébe, sőt, még azok a beszerzési hajósegélyek sem utalványoztattak ki, melyekre a hajótulajdonosoknak az 1893-i törvény határozatai szerint igénye volt, amennyiben ezen segélyek a hajó vízre bocsátásától számított 15 éven át biztosíttattak. Azon, eddig ki nem fizetett beszerzési segélyrészletek, melyekre szabad hajózási vállalataink az 1893. évi XXII. törvénycikk alapján a törvény tartama alatt beszerzett hajóik után igényt támaszthatnak, a következők (koronákban). 1901-re 1902-re 1903-Га Összesen a./ az 1901. év végéig belajstromozott hajók után 71 974.43 68186,84 67 038,19 207 199,46 b./ az 1902. január hó i-tól az 1893. évi XXII. te. lejártáig belajstromozott hajók után34 36o>83 230, n7 59°. Együtt 71 974.43 102546,84 150 268,19 324 789,45 575
