Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

zott 1890. évi XXL törvénycikk336 9. §-a is a behívási parancs iránti engedetlenségre való s a polgári büntetőbíróság hatásköréhez tartozó csábítás bűntetteire és vétségeire nézve, minélfogva idevonatkozólag a társországokban ezen közös törvényekkel azonos bűntető határozatok külön autonóm törvényekkel vannak megállapítva.

Emellett viszont úgy az ezen utóbbi közös törvényeket megelőző, mint az azokat követő időkből egész sora van már a közös törvénynek, melyeknek rendelkezései a horvát autonóm törvényhozás körébe eső kérdések egy némelyikét érintik, és Hor- vát-Szlavónországokra is hatályosak, anélkül, hogy ott ezek tekintetében külön törvényt kellett volna hozni.

Például szolgálhatnak e tekintetben a következő törvényhelyek: az 1875: XXVII. te. (kereskedelmi törvény) 23., 31., 307. §-ai, továbbá 218-222. és 246. §-ai; a záloglevelek biztosításáról szóló 1876. évi XXXVI. törvénycikk 18-28. és 32-35. §-ai;

a közforgalom tárgyát képező értékpapírok bírói megsemmisítéséről szóló 1881. évi XXXIII. t.cikkben foglalt bírói eljárási szabályok;

a kisajátításról szóló 1881. évi XLI. te. 42. §, kapcsolatban a 92. §-sal (telekkönyvi eljárási szabály); a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. te. 88. §-a, kapcsolatban a in. §-sal (végrehajtási eljárási szabály);

a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. te. 19-35. §'аз (büntetések és bírói eljárás); az Osztrák-Magyar Bankról szóló 1878: XXV. te.337 és 1887. XXVI. te. kiegészítő részt képező alapszabályok 95-100. cikkei és a jelzálog-hitelosztály alapszabályainak ii., 35-55. §-ai, az 1887. évi XXVI. te. 4. §-a (a törvényszék hatáskörébe utalt vétség megállapítására) az 1899. évi XXXVII. te.338 7. §-a (a törvényszék hatáskörébe utalt vétség megállapítása);

az 1884. évi XVII. te. (ipartörvény) 156. és köv. §-ai (kihágások, büntetőjogi szabályok);

az 1885: IX. te. (a postatakarékpénztárakról) 14., 17., 21., 22., 24. stb. §-ai (magánjogi szabályok);

az 1895. évi XXXVII. te. (szabadalmi törvény) 50. és köv. §-a (bírósághoz utalt kihágás megállapítása, büntetőjogi szabály, továbbá eljárási és magánjogi szabály) stb. stb.

A szóban forgó kérdés legújabban a katonai bűnvádi perrendtartás előkészítő munkálatai során is felmerült, mert a katonai bűnvádi perrendtartásnak is kell büntető határozatokat tartalmaznia oly (katonai és polgári) egyének ellen, akik e törvény ellen vétenek, nevezetesen egyes katonai bírósági tárgyalásokat vagy hivatalos iratokat a törvény tilalma dacára közzétesznek. Az 1903. évi január hó 21-én megtartott minisztertanács hivatali elődöm terjedelmes és tüzetesen indokolt előterjesztése alapján és Horvát-Szla- vón-Dalmátországok akkori bánjával egyetértóleg oly értelemben határozott, hogy nincs szükség arra, miszerint a kérdéses polgári egyének ellen polgári bíróságok által al336 1890. évi XXI. törvény. A katonai behívási parancs iránt tanúsított engedetlenség és erre csábítás megbüntetéséről. Törvénytár, 1890—1891. 307-309.

337 1878. évi XXV. törvény. Az Osztrák-Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról. Törvénytár, 1878-1879. 258-301.

338 1899. évi XXXVII. törvény. Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbításáról. Törvénytár, 1899. 247-283.

549