Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A Chlopy hadparancs megjelentetése
bontásától. Sőt, s ezzel Koerber miniszterelnök és a diplomata Aehrenthal, a későbbi külügyminiszter is érvelt, maga Vilmos császár is aggodalmának adott hangot. Mivel a hadparancsot közvetlenül a német császár bécsi látogatása előtt jelentették meg, ezzel Ferenc József a vendég előtt is hangsúlyozni kívánta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia katonai erejének egységét mindenféle körülmények között megvédi. Nem zárható ki az a feltevés sem, hogy a vezérkart a balkáni zavargások is a hadparancs kiadására sarkallták.'78 A hadparancs magyar elemzői különösen azt kifogásolták, hogy az uralkodó az osztrák közjogi felfogást alkalmazva „a monarchia két államterülete” kifejezést használja. További, közjogilag nem precíz kifejezésként említették, az „egységes” és „közös” jelzőket, valamint, hogy a király az összbirodalmi felfogás szerint néptörzsekről szól, a magyar politikai nemzet fogalmát mellőzve. Ez a szövegezés - a budapesti olvasat szerint - a régi katonai felfogást tükrözi, amely még a századfordulón sem kívánt számot vetni a kiegyezés következményeivel. Szándékos kihívásnak értékelték azt a megfogalmazást is, amely szerint az uralkodó soha sem fog a legfelsőbb hadúr jogosítványáról lemondani, hiszen ezt a jogát magyar kormányzati körökben eddig sem vitatta senki. A magyar miniszterelnök 1903. szeptember 17-én, Kolossváry Dezső honvédelmi minisztertől értesült a hadparancsról, aki azt távirati úton kapta meg, de annak tartalmáról előzetesen nem tájékoztatták. A király a kormányválság felszámolása érdekében szeptember 17-én délután egy órakor fogadta Andrássy Gyulát, de a hadparancsról - amiről a magyar politikus még nem tudott - egy szót sem szólt.'79 Khuen-Héderváry Károly a Szabadelvű Pártban higgadtan kommentálta a hadparancsot, és türelemre intette politikus társait. A további megbeszéléseket, a bécsi tárgyalásokat követően, szeptember 22-ére tervezték. A miniszterelnök bízott abban, hogy a király továbbra sem zárkózik el a korábban már kilátásba helyezett engedményektől. l ehetségesnek tartotta, hogy a hadsereg zászlaját és jelvényeit a magyar kívánalmaknak megfelelően állapítják meg, újból szabályozzák a katonai büntetőjogot, az osztrák ezredekben szolgáló honi tiszteket pedig magyar ezredek- be helyezik át.'8" Khuen-Héderváry a Szabadelvű Párt érdekeire hivatkozva javasolta: a párt vezetőinek egy olyan programot kell összeállítani, amit a király is elfogad, és ezzel a programmal ismét őt bíznák meg a kormányalakítással. Amikor az új kormány az elfogadott programmal megteremtette a párt egységét, akkor átadná helyét utódjának, aki a parlament munkaképtelenségére hivatkozva átmenetileg rendeletekkel kormányozna.'8' Khuen-Héderváry arra kérte pártjának tagjait, hogy a hadparancsról csak akkor tanácskozzanak, ha három nap múlva visszatér Bécsből. A miniszterelnök távollétében a Szabadelvű Pártot feszítő belső ellentétek felerősödtek a hadparancsra adandó válasz kérdésében. A Tisza István, illetve az Apponyi Albert nevével fémjelzett két tábor'82 más-más időben kívánta az állásfoglalást elfogadó értekezletet megtartani. A két csoport 178 179 180 181 182 178 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 17.; Egyetértés, 1903. szeptember 18. 179 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 18. - Andrássy Gyula ezen a kihallgatáson tájékoztatta az uralkodót, hogy tervezett kormányában sem Wekerle Sándor, sem Apponyi Albert nem vállal miniszteri tárcát, ezért visszaadja a kormányfői megbízást. 180 Dolmányos, 1963. 259. 181 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 17. 182 Tisza István mellett álltak: Kubinyi Gézaj Hieronymi Károly, Münnich Aurél, Berzeviczy Albert, Mikszáth Kálmán. Apponyi Albertét Szentiványi Árpád, Hódossy Imre, Bolgár Ferenc és Ivánka Oszkár támogatta. 56
