Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A Chlopy hadparancs megjelentetése
vezetője bizalmi embereit 1903. szeptember 21-én a Lloyd-klubban külön-külön tanácskozásra hívta, hogy az értekezlet időpontját kijelöljék. Tisza István a megbeszélést szeptember 23-án estére kívánta összehívni, Apponyi Albert hívei pedig szeptember 22-én estére. Az elhúzódó vitában Darányi Ignác kompromisszumos javaslatát fogadták el, mely szerint a tanácskozást 1903. szeptember 23-án délelőtt tartják.'83 A hadparancs keltette politikai légkörben a párt tagjai abban egyetértettek, hogy a király nyilatkozata alkotmányellenes, és ebben a kérdésben a parlamentnek is állást kell foglalnia. A vita arról folyt, hogy a parlament felirat (Apponyiék és az agráriusok követelése) vagy határozat formájában (Tisza István és hívei) foglaljon állást. A feliratban a parlament a hadparancsról fejtené ki álláspontját, az alkotmányos felfogás szellemében, ezzel szemben a határozat nem szólhatna a hadparancsról, hanem csak a nemzeti követelésekről tartalmazná a parlament állásfoglalását. (A felirat támogatói szerint a parlament alkotmányjogi aggályaira az uralkodónak válaszolnia kell, és ennek nyomán könnyebb lenne a nemzeti követelések Bécs által is elfogadható módozatait megtalálni. A határozat mellett pedig azzal érveltek, hogy a parlament döntése növelné a tiltakozás súlyát, továbbá a királynak a feliratra belátható időn belül adandó válaszát semmi sem garantálja.) A Szabadelvű Párton belüli elbizonytalanodás nagyságát jól mutatja, hogy a párt és a kormány tagjai a király bizalmát közismerten élvező Lukács László pénzügyminisztert kérték fel arra, hogy sürgősen tájékoztassa a királyt a pesti politikai hangulatról. Lukács László a kérésnek engedve szeptember 21-én Bécsbe utazott, és kihallgatáson tájékoztatta a királyt a hadparancs következményeiről.'84 Khuen-Héderváry szerint a hadparancs nem közjogi aktus, mert nincs ellenjegyezve. Ezért ő nem felelős, de csak abban az esetben maradhat a helyén, ha ezt egy királyi kézirattal kiegészítheti, ezzel szeretné mérsékelni azt a felháborodást, amelyet a hadparancs a magyar fővárosban kiváltott. A hadparancs megjelenése a nagy lárma mellett Budapesten riadalmat is keltett. Nem csupán a kibocsátás formája volt meglepő, hanem az is, hogy a király az alkotmányos konfliktus feloldása érdekében a hadsereghez fordult. A mérsékeltebb nézetek szerint a hadparancs kiadását nem a pillanatnyi elhatározás szülte, mert a király környezetében már hónapok óta hangoztatták, hogy az uralkodó keresi azt a formát, amelynek keretében a magyar politikai válságról véleményt nyilváníthat. Azzal azonban mindenki egyetértett, hogy a királyi nyilatkozat hadgyakorlaton történő kiadása alkotmányt sértő módon történt. A Függetlenségi Párt országgyűlési tagjai, 1903. szeptember 17-én tartott megbeszélésükön (a házszabályok 252. §-a alapján) a képviselőház 23-ára történő összehívását javasolták. A legalább húsz országgyűlési képviselő kézjegyével ellátandó kérvényt nyomban meg is fogalmazták. A kérelmezők a beadványban arra hivatkoztak, hogy a kormány lemondott, de a kabinet válsága azóta sem oldódott meg, és ez alatt az idő alatt a közös hadügyminiszter a három évet kiszolgált katonák benntartására vonatkozó rendeletét is kiadta. A legjelentősebb oknak természetesen azt tekintették, hogy a király, mint legfelsőbb hadúr, a magyar alkotmányt mélyen sértő hadparancsot adott ki.'85 Ezzel egy 183 184 185 183 Egyetértés, 1903. szeptember 22. Palotaforradalom a Lloyd-klubban. 184 Néppárt, 1903. szeptember 26. Hírek a válságról. 185 Egyetértés, 1903. szeptember 18. A képviselőházat összehívják. 57
