Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
másul a tisztelt társminiszter uraknak 1903. évi december hó 16-án 8658/eln. szám alatt megküldöttem. A horvát-szlavón-dalmát miniszter úr ezen előterjesztésem vétele után, s annak a minisztertanácsban való előadása előtt az 1904. évi február hó 10-én 76. szám alatt hozzám intézett átiratában a bán úrral egyetértőleg úgy az előterjesztésre, mint magára a tervezetre több észrevételt tett, minélfogva jónak láttam a már szétküldött korábbi előterjesztés visszavonásával a bán és a horvát-szlavón-dalmát miniszter úrtól vett észrevételeket és indokaikat összesítve a m. kir. igazságügy-miniszter úrnak azokra vonatkozólag kikért s általam is osztott ellenészrevételeivel és indítványaival együtt a következőkben terjeszteni a minisztertanács határozata alá:33' i. Az 1868. évi XXX. törvénycikk331 332 47. és 48. §-a Horvát-Szlavónországoknak az igazságügyek terén önkormányzati jogot biztosítván, több ízben felmerült már az a kérdés, vajon ott, ahol valamely, a társországokkal közös ügyben alkotandó törvény megszegését büntető szankció alá kell helyezni: joga van-e magának a közös törvényhozásnak mindjárt ebben a törvényben a polgári bíróságok által elbírálandó ily deliktumokat és ezek büntetéseit Horvát-Szlavón- országokra is kiterjedő hatállyal meghatározni, vagy ellenkezőleg szükséges-e, hogy az ily büntető határozatokat a társországokra nézve, az utóbbiakat megillető autonómiánál fogva, a zágrábi Országgyűlés külön törvénnyel állapítsa meg. Es e kérdés az azon időbeli minisztertanácsokban, illetőleg a törvényhozásban különféle megoldást nyert. Míg a régi védtörvény (1868. évi XL. te. 47. §-a333) minden minősítés mellőzésével a társországokra is kiterjedő hatállyal megállapította az állítás előli szökés és az ebben való bűnrészesség deliktumát, és az utóbbira egyebek közt 6 hó ig terjedhető fogságot is szabott, addig a jelenleg érvényben levő védtörvény (1889. évi VI. te.), melyet ugyané tárgyban két egymással ellentétes (az 1888. évi június 29-i334 és az 1888. évi november 17-i335) minisztertanácsi határozat előzött meg: már csak a véderő elleni „kihágás”-okra vonatkozólag foglal magában ilyen, a társországokra is hatályos rendelkezést, a véderő elleni „vétség”-ekre nézve pedig akként rendelkezik, hogy azok tárgyában külön horvát törvény alkottassék. Ilyen külön törvény alkotását hagyja meg az egy évvel később ho331 MNL OL К 26-1907-XLI-3563. Feljegyzés a katonai bűnvádi perrendtartás ügyének állásáról. 1907. - A hadügyminiszter és a két honvédelmi miniszter a perrendtartásról megkezdett tárgyalások kezdetén (1902) úgy döntött, hogy a horvát bán ezeken a megbeszéléseken nem vesz részt. Álláspontjuk szerint a Horvátország képviselői által feltett kérdésekre a magyar kormány intern megbeszélések útján fog válaszolni. Az 1903. évi tervezet ellen a horvát bán számos kifogást fogalmazott meg, amelyeket a bán részvételével megtartott fenti minisztertanácsi ülésen tárgyaltak meg. 332 1868. évi XXX. törvény. Magyarország és Horvát-Szlavón-Dalmátországok közötti egyezményről. Törvénytár, 1836-1868. 422-440. 333 1868. évi XL. törvény. A véderőről. 47. §: az állítás elöli szökési bűnrészesség. Törvénytár, 1836-1868. 470-480. 334 MNL OL К 27. i888. június 29./13. A büntető eljárást tárgyaló 1875. május 17-én kelt törvény némely határozatainak módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat legfelsőbb szentesítése. 335 MNL OL К 27. i888. novemberi7./i. Horvát törvényjavaslat a büntető eljárást tárgyaló 1875. május 17-én kelt törvény némely határozatainak módosításáról és kiegészítéséről. 548
