Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Források - A. Gr. Khuen-Héderváry Károly kormányának jegyzőkönyvei
(Megjegyzendő, hogy ez idő szerint a Monarchia területén a cukorfogyasztás ellátását magánkartell rendezi, és hogy Magyarországnak kerek számban 850 000 mm-t tevő fogyasztásából a belföldi fogyasztás ellátására a kartell csak 550 000 mm-t juttat a magyar finomítóknak, tehát a fenti cél elérése, ami a kontingentálás által sikerült volna, a magyar közgazdaságra nézve jelentékeny vívmány lett volna.) A Brüsszeli Állandó Cukorbizottság kifogásolta a kontingentálást mint a brüsszeli cukoregyezménybe ütközőt. Most tehát vagy bent kell maradnunk az egyezmény kötelékében, és minden, a magyar cukorfogyasztást a magyar cukortermelés részére biztosító más intézkedés foganatosítása nélkül elejteni a kontingentálást, vagy ki kell lépnünk az egyezmény által teremtett kötelékből, mely esetben azonban a kontingentálás is megszűnnék, mert ez csak a brüsszeh cukoregyezmény hatálybalépte esetére bír érvénnyel. Taktikailag tehát ez a második megoldási mód feltétlenül kedvezőbb, és ez volna követendő, ha nem sikerül a harmadik megoldási mód, mely abból áll, hogy bennmaradjunk a brüsszeh egyezmény kötelékében, de a kontingentálás helyett más módon biztosítsuk a magyar belföldi fogyasztást a magyar cukortermelés számára. Ennek biztosítása bekövetkezhetne a kontingentálás rendelkezéseit megvalósító magánkartell útján, vagy állami intézkedések által. Az előbbit (a magánkartell útján való rendezést) javasolta a folyó évi június hó 14-én tartott szóbeli megbeszélés alkalmával a cs. kir. osztrák pénzügyminiszter, mert álb'tólag a kiegyezésnek parlamenti elintézését nehezítené vagy tenné lehetetlenné Ausztriában az, ha a magyar cukorfogyasztás a közös vámterület szellemével nem teljesen összeegyeztethető módokon törvényhozásilag biztosíttatnék a magyar cukortermelés számára. A kitűzött cél elérésére szolgáló állami intézkedések a brüsszeli cukoregyezmény által megengedett surtaxe-nak (vám) Magyarország és Ausztria között közbeeső vámvonal felállítása nélkül az átutalási eljárás kapcsán való beszedésében, vagy a cukorforgalomnak Magyarország és Ausztria közötti megfelelő korlátozásában, illetve eltiltásában állhatnak. Ügy a brüsszeli egyezmény, mint a vám- és kereskedelmi szövetség lényege szempontjából az előbbi megoldási módnak (surtaxe beszedése) adandó előny, de ha az osztrák kormány hajlandóbb volna a forgalom megfelelő korlátozására, a magyar érdekek szempontjából az ellen sem tehető kifogás. Ezekre való tekintettel, s a pénzügyminiszter úr javaslatára a minisztertanács elhatározza, hogy az osztrák kormány a magyar kormány nevében felszólítandó, hogy a kontingentálás a surtaxe behozatala vagy forgalmi korlátozások útján oly rendelkezésekkel pótoltassák, amelyek a magyar cukorfogyasztást a magyar cukortermelés részére biztosítják, kijelentvén egyúttal, hogy ha rövid idő alatt ily intézkedésekre vonatkozó megállapodások létre nem jönnek, a magyar kormány egybehívja a brüsszeli egyezmény értelmében a nemzetközi konferenciát, s ha azon, ami előrelátható, a kontingentálást az egyezménybe ütközőnek jelentik ki, a magyar kormány ki fogja jelenteni, hogy az egyezmény ily értelmezését el nem fogadhatván, kilép az egyezmény által teremtett kötelékből, ami Ausztria kilépését is szükségképpen maga után vonandja. De egyúttal - figyelemmel az osztrák kormány helyzetére - kijelenthetőnek tartja a minisztertanács, hogy ha megfelelő ma410
