Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Források - A. Gr. Khuen-Héderváry Károly kormányának jegyzőkönyvei
tás részére szükségelt cukormennyiségek Magyarországon és Ausztriában a két állam tényleges fogyasztásának megfelelő mérvben kontingentáltassanak, vagyis törvénnyel állapíttassák meg az a cukormennyiség, amely a két állam mindegyikében az illető állam területén fekvő gyárakból a fogyasztásnak megfelelő mérvben forgalomba hozható. Az osztrák kormány ezt a feltételt elfogadta. A feltétel határozottan csak a fenti értelemben való kontingentálásra vonatkozott, s annak az elérését célozta, hegy a magyar belföldi cukorfogyasztás ellátása a magyar cukortermelés számára biztosíttassák.20 Ezt a körülményt hangsúlyoztuk is ama jegyzékváltásban, amelyet a cukor-kontingentálásra vonatkozó magyar és osztrák törvényjavaslatok21 szövegének megállapítása előtt az Osztrák Pénzügyminisztériummal folytattunk, míg az Osztrák Pénzügyminisztérium azt hangsúlyozta, hogy ők a kontingentáláshoz járultak hozzá, nem pedig ahhoz, hogy a magyar cukorfogyasztás ellátása bármily más eszközzel a magyar cukortermelés részére biztosíttassák. E jegyzékváltás során ismételten kijelentettük az Osztrák Pénzügyminisztériumnak, hogy ha a Brüsszeli Állandó Cukorbizottság a cukor-kontingentálást22 a cukoregyezménnyel össze nem egyeztethetőnek jelentené ki, a magyar kormány még a szerződésszegés vádjának terhe alatt is csak az esetben járulhatna hozzá az egyetértőleg megállapított rendelkezések megváltoztatásához, ha más, nem kifogásolható oly rendelkezések fognak foganatosíttatni, amelyek a magyar cukorfogyasztás ellátását a magyar cukor- termelés részére biztosítják. Viszont az osztrák kormány - bár feltétlenül visszautasított minden olyan intézkedést, amely a Monarchia két állama közötti cukorforgalom direkt megszüntetésére vagy közbeeső vámnak a szedésére vezet - elismerte, hogy ha a Brüsszeli Cukorbizottság kifogásai a kontingentálás lényeges alapjait érintenék, önként érthetőleg visszanyeri mind a két fél teljes cselekvési szabadságát. A cukorkonvencióra és cukor-kontingentálásra vonatkozó törvényjavaslatoknak alkotmányos tárgyalásra való előterjesztésére szóló felhatalmazást kérő hódolatteljes fel- terjesztésünkben jeleztük, hogy a tervezett kontingentálás lényeges rendelkezéseinek bármi okból való módosítása vagy elejtése esetén a brüsszeli cukoregyezmény Magyar- ország részéről fenntartható csak úgy lenne, ha más eszköz - pl. a megadóztatott cukor Ausztria és Magyarország közötti forgalmának korlátozása vagy a brüsszeli egyezmény szerint megengedett vámnak („surtaxe”) az osztrák cukorral szemben való alkalmazása - által fog a magyar belföldi cukorfogyasztás a magyar cukortermelés részére biztosíttatni. A törvényjavaslatok alkotmányos tárgyalása és egyéb alkalmakkor több ízben tétetett oly kormánynyilatkozat, hegy a brüsszeli cukoregyezményhez való csatlakozásunk sine qua non-ját az képezi, hogy a magyar belföldi cukorfogyasztás a magyar cukortermelés részére biztosíttassék. 20 A brüsszeli egyezmény 3. cikkéhez csatolt zárójegyzőkönyv rögzítette: „a szerződő államok belföldi piacának cukorral való ellátása az illető termelő állam iparát illeti meg”. 21 MNL OL К 26-1910-XXXVIII-1284. Indoklás a cukorra vonatkozó törvényjavaslat tárgyában Brüsszelben 1902. március 5-én kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz. Budapest, 1902. november. 22 Az 1891-ben létrehozott ún. bécsi cukorkartell a Monarchia lakosságának cukorfogyasztását 2,3 millió mázsa keretben felosztotta a gyárak között. Az 1897-ben megalakított új kartell már a finomítókat is tagjai közé fogadta.
