Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
I niszterelnök adott engedélyt.1460 1461 1462 1463 1464 1465 1466 Az 1904-ben megvásárolt telken tervezett építkezés költségeire a bukaresti római katolikus egyházközség - állami garancia mellett - 200 000 korona kölcsönt kapott a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól. A magyar iskolák iránt tanúsított jóindulatú magatartásáért Hornstein Xavér, bukaresti érsek a magyar államtól évente 12 000 frank tiszteletdíjban részesült'461 A Szent László Alapítvány közreműködésével az 1905-1906-os tanévben 923 tanuló járhatott a katolikus magyar iskolákba.'402 A legrosszabb helyzetben a román állampolgár csángó magyarok voltak, mert a román kormány tilalmára sem anyanyelvű iskolákkal, sem lelkésszel nem rendelkezhettek. Pallavicini őrgróf jelentése szerint a román kormány álláspontja: „a moldvai csángó magyarok legnagyobb részt magukat oláhosítják”, mert nem ragaszkodnak úgy a magyarságukhoz, mint a románok a maguk nemzetiségéhez.'403 Tisza István arról tájékoztatta a külügyminisztert, hogy a románok azért nem asszimilálódtak, mert a magyar kormány biztosította a román nemzeti egyházak önállóságát, és ha a „Monarchia súlyos helyzetbe kerülne, a románság Romániához csatlakozna”. A Romániába kivándorolt főleg szakképzett magyarok jelentős pénzküldeménnyel támogatták az itthon maradt hozzátartozókat, amelynek összege 1904-ben 861 611, 1905-ben i 727 198 koronát tett ki.’404 A kormány számára ezért is fontos volt, hogy a magyar kolónia gazdasági téren is megerősödjön. A bukaresti szaktudósító Márffy Mantuano Rezső szerint a Romániában dolgozó magyar iparosok létszáma 2500, a kereskedők száma 200 főre tehető, akiknek a vállalkozásaikhoz olcsó hitelekre lenne szüksé- gük.‘46j A magyar honosok által igényelt kölcsönök biztosítását a szaktudósító hitelszövetkezet létrehozásával javasolta megvalósítani, mivel a románok magyar banki fiókot csak magas ellenszolgáltatás fejében engednének megnyitni. A hitelszövetkezeti forma mellett érvelt Lánczy Leó is, de a kölcsönök biztosítására létesítendő intézetet Brassóban szándékozott elhelyezni.'466 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. igazgatója által kidolgozott részletes tervet a Tisza kormány időszakában nem valósították meg. Széli Kálmán miniszterelnök 1902 januárjában azzal a kéréssel fordult Khuen-Hé- derváry Károly horvát bánhoz, hegy támogassa a szórványban élő magyarok asszimilációjának megakadályozása érdekében tervezett kormányzati intézkedéseket. Az 1890. évi népszámlálás adatai szerint a Horvát-Szlavón országokban 68 794 magyar anyanyelvű személy tartózkodott, az összlakosság 3,15%-a. A kormány első intézkedésként a Szent László Társulat romániai tapasztalataira kívánt támaszkodni. Nevezetesen a 1460 MNL OL К 26-1908-XVIII-195. A miniszterelnök levele Pallavicini őrgróf, bukaresti nagykövet részére. 1903. március 13. 1461 MNL ÓL К 26-1908-XVIII-195. A miniszterelnök levele a nagyváradi püspök részére. 1904. április 9. 1462 MNL OL К 26-1907-XIX-242. A romániai róm. katolikus magyar iskolák összegzett kimutatása az 1905-1906-os tanév végén. Bukarest, 1906. július 3. 1463 MNL OL К 26-1905-XVII-127. A miniszterelnök átirata a külügyminiszter részére. 1904. február 22. 1464 MNL OL К 26-191 o-XIV-iooo. A Pénzügyminisztérium átirata Wekerle Sándor miniszterelnök részére. 1909. június I. 1465 MNL OL К 26-1908-XX-234. Márffy Mantuano Rezsó' szaktudósító jelentése a miniszterelnök részére. 1903. augusztus 13. 1466 MNL OL К 26-1908-XX-234. Lánczy Leó tervezete a román határszélen létesítendő hitelszövetkezetről. 1904. január 7. 365
