Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
tömbbe élők esetében magyar nyelvű állami iskolák felállítását, a szórvány vidékeken egyházi iskolák létrehozását tartotta célravezetőnek.'407 A katolikus iskolák szervezésére szinte semmi remény nem volt, mert a magyarok lakta terület a német eredetű, szerémségi horvátpárti püspök, Strossmayer felügyelete alá tartozott, aki még a magyar nyelvű prédikációkat is betiltotta. Ezért a szlavóniai magyarok anyanyelvű lelki gondozását csak a református egyháztól lehetett remélni. Széli Kálmán miniszterelnök arra kérte Antal Gábor, dunántúli református püspököt, hogy az egyházi iskolák szervezésével kapcsolatos ügyek intézésével bízzon meg egy esperest. Egyben ígéretet tett arra, hogy a költségek nagyobbik részét az állam magára vállalja.1467 1468 1469 1470 1471 1472 Az elkövetkező évek feladatát jelentette a legfontosabb magyarlakta területek feltérképezése és az itt jelentkező iskolaigény felmérése. A munkába bekapcsolódó Julián Egyesület vezetője az 1904-1905-ös tanévben arról számolhatott be, hogy Szlavóniában - felekezetre való tekintet nélkül - 792 tanulóval nyolc falusi és öt pusztai magyar nyelvű iskolát tartanak fenn.'469 A Csáktornyái tanítóképzőben a Julián Egyesület olyan Szlavóniában született hallgatóknak biztosított tandíjmentes képzést, akik hazatérve a magyar nyelvű iskolákban kívántak elhelyezkedni.'470 A Romániában élő magyarok egyesületi támogatásának mértékéről és gyakorlatáról a kormány nem rendelkezett pontos információkról. Ezért a miniszterelnökségen 1902. december 15-én tartott megbeszélésén határozat született arra, hogy felmérést készítenek a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyeletével a fenti cél érdekében létrehozott egyesületek tevékenységéről.'47' A Várady L. Árpád c. püspök és miniszteri osztálytanácsos vezetésével 1903 és 1905 között elkészült jelentésekben az alábbi egyesületekről szerzett információk szerepeltek: • Scbuszter Constantin váci püspök 2505 korona tőkével rendelkező alapítvány a csángó fiatalok magyar nyelvű oktatására. • Székely Kivándorlási Alap, amely Kralovamzky György budapesti ügyvéd kezdeményezésére közadakozásból gyűlt össze. A 27 000 koronát kitevő összeget a Magyar Tudományos Akadémia kezeli.'472 • Budapest székesfővárosnak Magyarország ezredéves fennállása alkalmából a csángó magyarok javára tett 20 ezer koronás alapítványa. • Haynald Lajos kalocsai érsek 1886-ban tett tízezer forintos alapítványa, amelyet a Szt. László Alapítvány kezel. 1467 MNL OL К 26-1903-1105. Széli Kálmán miniszterelnök levele Khuen-Héderváry Károly horvát bánhoz. 1902. január 20. 1468 MNL OL К 26-1903-1105. Széli Kálmán miniszterelnök levele Antal Gábor református püspök részére. 1903. június 4. 1469 MNL OL К 26-1908-XVT-619. A Julián Egyesület elnökének felterjesztése a miniszterelnök részére. 1905. február 25.; részletesebben lásd: Julián jelentés, 1906. 1470 MNL OL К 26-1909-XV-994. A Julián Egyesület igazgatósági elnökének jelentése a miniszterelnök részére. 1904. december 14. 1471 MNL OL К 26-1907-XIV-154. A vallás-és közoktatásügyi miniszter részére megküldött miniszterelnökségi átirat a „Romániában élő magyar állampolgárok nemzeti gondozása tárgyában a miniszterelnökségnél 1902. december iy-én tartott bizalmas értekezlet határozata az alapítványokról 1903. február 8. 1472 Ezt az összeget a Kralovanszky végrendelet szerint 1906-ban a hagyatékból megnövelték 20 000 koronával. (MNL OL К 26-1903-XVIII-981. Gróf Klebelsberg Kuno miniszteri segédtitkár előterjesztése Széli Kálmán miniszterelnök részére. 1903. március 2.) 366
