Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Honvédelmi Minisztérium
honos.‘4°3 Természetesen a honvédelmi miniszter is elismerte, hogy az osztrák csapatoknál, a vezérkar irodáiban, a katonai műszaki bizottságokban, a különböző intézetekben, stb. szükség van magyar honos tisztekre, de ezek számát legfeljebb 600 főben határozta meg. A közös hadseregben szolgáló magyar honos tisztek magyar alakulatokhoz történő áthelyezése a következő szolgálati évben is folytatódott. 1904. november i-től 1905. november i-ig 98 magyar honos tisztet és egy apródot helyeztek át a Magyarországról kiállított csapatokhoz.'404 A kimutatás szerint a magyar korona országaiból kiegészítendő csapatoknál 1905. november i-én összesen 7084 tiszt és hadapród teljesített szolgálatot, és ezek közül 3793 fő (53,54%) volt magyar, 3291 fő (46,46%) nem magyar állampolgár. Az 1903. év végén a honvédelmi miniszter és a közös hadügyminiszter - „a székelyek régi óhaját teljesítve” - Marosvásárhelyen elhelyezendő katonai iskola alapításáról is megegyezett.'405 A város vezetői vállalva az építkezés költségeit 1904 tavaszán kijelölték az iskola helyét és a megfelelő minőségű vízkészlet meglétét próbakutakkal igazolták. A kiviteli terveket a 12. hadtest építészeti osztálya készítette el.'4°6 A magyar miniszter szükségesnek tartotta továbbá, hogy az új katonai alreáliskolában a székely vármegyék és városok alapítványok útján biztosítsanak tanulóik számára férőhelyeket. A Horvát-Szlavón Országgyűlés részéről az a kívánság merült fel, hogy Horvátországban külön honvéd hadapródiskolát állítsanak fel. A fenti kérés teljesítését a honvédelmi miniszter nem tartotta teljesíthetőnek. Indokolása szerint amíg „Horvátországban két közös hadseregbeli hadapródiskola van (Károlyvároson és Kamenicon), Magyarországon összesen véve csak öt ilyen van, tehát a népesség arányát tekintve e részben Horvátország sokkal kedvezőbben van ellátva.”'407 Ezért a Pécsi Honvéd Hadapródiskolában horvát nyelvű osztály szervezésére tett javaslatot. (1904. március 13./14.) Az új véderőtörvény javaslat Kolossváry Dezső 1903. július 8-án ismertette a képviselőház Véderő Bizottsága előtt azt a titkosnak minősített új véderőtörvény javaslatot, amelyet hivatali elődje Fejérváry Géza készített.'408 A honvédelmi miniszter ezt a törvényjavaslatot a Khuen-Héderváry kormány minden tagjának megküldte véleményezésre. A tervezet a magyar honvédség fejlesztése érdekében a szervezeti változtatások körét az alábbi pontokban rögzítette: „1. A honvéd kerületek területi beosztásának megváltoztatása. 2. A honvéd gyalog ezredek és zászlóaljak számának szaporítása. 3. A honvéd gyalog századok békelétszámának emelése. 4. A honvéd gyalog ezredtörzsek és pótzászlóaljak fejlesztése. 5. A honvéd kiegészítő 14031904. november i-én a közös hadsereg egész tiszti és hadapród állományának 25,59%-a volt magyar honos. 1404 MNL OL К 2-AXV-4-6. A honvédelmi miniszter jelentése a magyar honos tisztek áthelyezéséről. 1906. 1405 MNL OL К 2 6-1908-XLI-3556. A honvédelmi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1903. november 19. - Az is felmerült, hogy a 6. hadtest igényeinek kielégítése érdekében Ausztriából egy gyalogsági hadapród-iskolát áthelyeznek Kassára. 1406 MNL OL К 26-1908-XLI-3556. Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely főispánjának felterjesztése a miniszterelnök részére. Marosvásárhely, 1904. augusztus 9. 1407 A 13. hadtest területén egy hadapródiskolában a román nyelvet is tanították. 1408 Lásd a Khuen-Héderváry Károly kormányzati idejét feldolgozó részt! (Továbbá: MNL OL К 26-1906-XLI-1308. A honvédségről szóló törvény tervezete. Titkos. 1903.) 354
