Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
I A takarmány hiánya az állami gazdaságokban tartott lovak ellátását is veszélyeztette. (1904. július 28./40.) A kormány ezért utasította a földművelésügyi minisztert, hogy a takarmány beszerzése érdekében folytatott versenytárgyalásokon - a magas árak ellenére - minden esetben fogadja el a legolcsóbb ajánlatot. Az 1904 őszén tartott minisztertanácsi üléseken a kormány egyre nagyobb összegeket volt kénytelen megajánlani a segélyként felhasználható - a beszerzési árnál 30%-kal olcsóbban kiosztható - élelmiszerek és takarmány neműek beszerzésére. Amíg a földművelésügyi miniszter által a fentiekre kért összeg az 1904. szeptember 8-án tartott ülésen alig haladta meg az 5,7 millió koronát, addig 1904. december 2-án az igény már 9,3 millió korona fölé emelkedett. Az egyre rosszabb gazdasági körülmények következtében jelentősen megnőtt a segélyekért folyamodók (1904. december 18./18.), illetve a kincstári tartozásaikat törleszteni képtelen haszonbérlők és birtokosok száma. (1903. október 12./10., 1905. február 28./33.) Az 1904. évi szárazság következtében végrehajtott kormányzati segélyakció jóváhagyása érdekében készített törvényjavaslat - a politikai válság miatt - nem került a képviselőház elé.'3'8 (1905. február 28У29.) Javaslatok Székelyföld gazdasági fejlesztésére A Marosvásárhelyen működő Székelyföldi Kirendeltség tagjai Koós Mihály vezetésével tervezetet készítettek a Földművelésügyi Minisztérium részére, amelyben a szegénység és a kivándorlás ellen javasolt gazdasági intézkedéseket rögzítették. A Jelentés a Tusná- di Székely Kongresszusnak a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium ügykörét érintő határozatairól és a Székelyföldi földmíves nép gazdasági felsegítésére irányuló javaslatok.” című előterjesztés 1904 március végén került Tallián Béla miniszter asztalára.'3'9 A jelentés készítői szerint a szegénység elleni küzdelemben az állattenyésztés fejlesztéséhez a művelhető föld és a legelő arányának növelésére lenne szükség.'320 Részletes javaslatot készítettek azokról a kormányzati intézkedésekről - többek között az állattenyésztés, a növénytermesztés, a legelőgazdálkodás, a háziipar, a hitelügy, a közlekedés, a bányászat, a vadászat, a szakoktatás területén amelyek elősegítenék a Székelyföld lakóinak gazdasági felzárkóztatását és a kivándorlás mérséklését.'32' 1318 1319 1320 1321 1318 MNL OL К 26-1905-XLI-468. Törvényjavaslat az 1904. évi szárazság és egyéb elemi károk folytán beállt ínség enyhítésére szükséges intézkedésekről. 1319 MNL OL К 26-1904-XXIX-1628. A Székelyföldi Kirendeltség felterjesztése a földművelésügyi miniszter részére. Marosvásárhely, 1904. március 29. 1320 „Székelyföld termékeny területének csaknem fele részét erdő borítja és az erdőknek a Székelyföldön igazán rendkívüli közgazdasági jelentősége van, a kongresszus őstermelési szakosztálya az erdészetet nem önálló tárgyként, hanem csak mintegy közvetve az állattenyésztéssel kapcsolatban s annak érdekét szolgálva, a legeltetés szempontjából tárgyalta.” - A legelőterületek növelésének szándéka sértette az erdőgazdaságok érdekeit. (MNL OL К 26-1904-XXIX-1628. A Székelyföldi Kirendeltség felterjesztése a földművelésügyi miniszter részére. Marosvásárhely, 1904. március 29.) 1321 Az állattenyésztés növelése érdekében 1902. december i-én, Sepsiszentgyörgy székhellyel - Csík, Háromszék és Brassó vármegyéket magában foglaló - Állattenyésztési Kerületi Felügyelőséget hoztak létre. (MNL OL 178-1902-863. A földművelésügyi miniszter határozata. 1902. november 11.) - A fenti célok érdekében készült korábbi tervezetet lásd még: MNL OL К 178-1903-757. Sánta Albert földbirtokos, Nyárádvidéke közönségének megbízottja beadványa Darányi Ignác földművelésügyi miniszter részére. Szentháromság, 1902. november 12. 335
