Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium

Vasúti díjkedvezmény engedélyezése

A kereskedelemügyi miniszter 1904. augusztus 12-én (8414. sz. rendelet) értesítette a földművelésügyi minisztert, hogy kérésére az Államvasutak teljes vonalán díjkedvezményben részesíti a takarmányok szállítását. A szállítási díj meghatározott részét, a fuvarlevélben megjelölt termelő három hónapon belül igényelhette vissza a vasúti igazgatóságtól, de csak abban az esetben, ha a lakóhelye szerinti főszolgabíró, vagy alsó fokú közigazgatási hatóság igazolta, hogy a vásárolt terményeket állatai etetésére használta fel.4“ Az általános díjkedvezményt, amit kereskedők nem vehettek igénybe, egész kocsirakomány esetén 21%-ban állapították meg. Életbe lépett az ún. kivételes díjszabás is, amely indokolt esetben további 12%-kal mérsékelte a szállítási költségeket. Gondot okozott, hogy az állattartók jelentős része egy kocsirakománynál kisebb mennyiséget igényelt, ezért a díjkedvezményből kirekesztett és magasabb árakkal dolgozó kereskedőktől volt kénytelen vásárolni. A minisztériumba érkező panaszok hatására és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés vezetőinek kérésére a kereskedelemügyi miniszter 1904. október 2-án, engedélyezte (62.659. sz. rendelet), hogy a díjkedvezményben - 1905. május 31-ig - a közvetítő kereskedők is részesülhettek. (1904 december 2./30.) A már lebonyolított vásárlások után a gazdák - a szállítást követő három hónapon belül - visszaigényelhették a viteldíjnak a díjkedvezmény szerinti részét.134 További kedvezménynek számított, hegy a kukorica is bekerült a díjkedvezménybe részesíthető termények közé.'34

Közmunkák az ínség leküzdésére

Az ínség leküzdésére a kormány a beruházási törvényben engedélyezett munkák időbeni sorrendjének megváltoztatásával, illetve a főispáni kérelmek alapján a tervekben még nem szereplő beruházások engedélyezésével - 44 vármegyét érintő - jelentős közmunka programot hirdetett meg. Mivel az ínség főleg az ország keleti területére terjedt ki, a kereseti lehetőségeket az itt található megyékben kellett az átlagosnál jobban megnövelni. A vármegyékben elvégzendő útépítésekre, ármentesítésekre, vízrendészeti munkákra biztosított állami támogatás több elemből tevődött össze. Az 1904. decemberben készült kimutatás szerint ezekre a munkákra összesen 625 000 korona kölcsönt kapott öt vármegye, 196 600 korona előleget elosztva nyolc vármegyének utaltak ki, és huszonhét vármegye összesen 874 500 korona segélyben részesült. A tél folyamán főispáni előterjesztésre, a vármegyékben élők kereseti forrásának növelése érdekében, a vármegyének engedélyezett kölcsönök összege 925 ezer koronára nőtt.1322 1323 1324 1325

A beruházási alapból soron kívül 4 069 053 koronát folyósítottak tizenhárom vármegyének, és a vízi társulatok tizenhét vármegyében az 1905. évben végzendő munkák ter1322 MNL OL К 255-1904-IX-3682. A kereskedelemügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. november 13.

1323 MNL OL К 179-1905-4080. A kereskedelemügyi miniszter rendelete. 1904. december 3.

1324 MNL OL К 26-1908-XLI-2895. A kereskedelemügyi miniszter átirata a földművelésügyi miniszter részére. 1904. december 3.

1325 MNL OL К 26-1905-XLI-468. Indoklás az 1904. évi szárasság és egyéb elemi károk folytán beállt ínség enyhítésére szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslathoz.