Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
zottságot hoztak létre. A megbeszélések eredményéről szóló jelentését az albizottság június 8-án terjesztette az úgynevezett teljes ülés elé.'27' A tárgyalások eredményéről Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter 1904. június 16-án kelt felterjesztésében arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a németek új állategészségügyi egyezményt csak bizonyos korlátozó intézkedések bevezetésével hajlandók megkötni. Mint például: „ha az állati betegségek egyike a szerződő felek egyikének területén fenyegető módon uralkodik, a másik fél jogosítva van mindennemű állatok bevitelét, amelyekre a ragályos anyag átragadhat, a járvány veszélytartalmára korlátozni, vagy megtiltani.” Ilyen szabályozással, illetve az ebből levezethető számtalan intézkedési utasítással a német területre irányuló állatbevitelünk jelentős akadályokba ütközne. A kereskedelemügyi miniszter szerint: „az állatvámok és az állategészségügyi egyezmény kérdésének kedvező megoldása a legfontosabb Magyarország számára, de Németország csak úgy hajlandó velünk érdekeinket kielégítő állategészségügyi egyezményt kötni, ha mi ennek fejében Németország behozatala számára vámtarifánkban teendő engedményekkel kárpótlást nyújtunk.” Hieronymi Károly összegzése szerint: „A Berlinben tartott első olvasás eredménye érdekeinkre nézve nem kielégítő. Magyarország érdeke az, hogy a németekkel való szerződésben első sorban az állatok, fa, árpa és állati termékek kivitele Németországba továbbra is biztosíttassák. A németek azonban nemcsak az eziránt támasztott vámköveteléseinkkel szemben nem tanúsítottak előzékenységet, hanem nem nyújtottak reményt, hogy az állategészségügyi egyezménynek sérelmes kezelése állatkivitelünket a jövőben meg ne nehezíthesse.”1271 1272 А 22. ülésen, 1904. június 17-én, az értekezlet zárónapján a további tárgyalások megkönnyítése érdekében a németek egy memorandumot adtak át Szögyény-Marich László nagykövetnek, amelyben ismertették az összes vámtételre vonatkozó ajánlatukat.1273 A német kormány célja az volt, hogy a velünk kötendő kereskedelmi szerződés tervezetét még az ősz folyamán a birodalmi gyűlés elé terjeszti. Berbn ezzel egy időben tárgyalásokat folytatott Belgiummal, Olaszországgal, Svájccal és Romániával, valamint arra számítottak, hogy az Oroszországgal megszakadt párbeszéd is bármikor folytatódhat.1274 A magyar szakemberek, 1904. október 4-én a Földművelésügyi Minisztériumban, az állategészségügyi egyezménnyel kapcsolatos német kérdésekre adandó válaszokról,1275 október 7-én pedig a Kereskedelemügyi Minisztériumban a szerződés tervezet második 1271 MNL OL К 26-1904-XXXVUI-119. A kereskedelemügyi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. június 3. - A magyarok a malátavám csökkentését szorgalmazták, a németek a sör- és takarmányárpa vámtételeinek szétválasztásához ragaszkodtak. 1272 MNL OL К 26-1904-XXXVIII-119. A kereskedelemügyi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. június 16. 1273 MNL OL К 26-1904-XXXVIII-119. A külügyminiszter tájékoztatója a magyar miniszterelnök részére a Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés tárgyában. 1904. június 21. Melléklet: Memorandum der deutschen Regierung zu den Handelsvertragsbehandlungen mit Östereich-Ungarn. 1274 MNL OL К 26-1904-XXXVTII—119. A Berlini követ jelentése a miniszterelnök részére. 1904. június 30. - A német-orosz egyezményt 1904. július 8-án kötötték meg. 1275 MNL OL К 26-1904-XXXVHI-119. Feljegyzés az 1904. október 4-én, a Németországgal kötendő állategészségügyi egyezményről tartott értekezletről. Jelen voltak: Lestyánszky Sándor, Ottlik István, báró Malcomes Jeromos miniszteri tanácsosok, Péchy József osztálytanácsos és Hutyra Ferenc dr., az állatorvosi főiskola rektora. 322
