Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
I olvasatáról tanácskoztak.1276 Az itt elfogadott magyar álláspontot Bécsben, október 18-án ismertették az osztrák delegáltakkal. Az egyeztetés eredményeként megfogalmazott javaslatokat az október 20-án, szintén az osztrák fővárosban tartott vámkonferencia jóváhagyta.1277 Az 1904. október 24-én tartott minisztertanácsi ülésen meghívottként rész vett Szögyény-Marich László, berlini nagykövet, aki a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó németországi helyzetet ismertette. (1904. október 24У2.) A nagykövet tájékoztatása szerint „A német birodalmi kormány ígéretet tett a Birodalmi Gyűlésnek, hogy az ez évi november 29-én megnyíló, őszi ülésszaknak mindjárt kezdetén elő fogja terjeszteni az összes kereskedelmi szerződéseket, melyek idegen államokkal addig létrejöttek. Ennek következése lesz, hegy a német autonóm vámtarifát a kormány kénytelen lesz életbe léptetni, s egyúttal azon szerződéseket, melyek addig meg nem újíttattak, felmondani. Németország eddig Oroszországgal, Olaszországgal, Belgiummal és Romániával létrehozta az új kereskedelmi szerződéseket, s valószínűleg létre fog jönni még a svájci szerződés is. A helyzet Németországban olyan, hogy ha a mivelünk kötendő szerződés nem intézhető el egyszerre a többi szerződésekkel, a Német Birodalmi Tanács azt nem fogja elfogadni, hanem felmondatván a mostani szerződés, velünk szemben alkalmaztatni fog a német autonóm vámtarifa.” Mivel a szakelőadók közötti tárgyalások nagyon sok időt vettek igénybe, ezért a német birodalmi kancellár bizalmasan azt javasolta, „hogy a kormányok közvetlen érintkezés útján igyekezzenek a szerződés fő pontjaira nézve megállapodni, s e célból hajlandó volna gróf Posadowsky-Webner német birodalmi államtitkárt és porosz államminisztert Bécsbe és Budapestre küldeni, kivel az egyezményi megállapodások létesíthetők volnának”. A nagykövet szerint a szerződés gyors megkötésével most engedményeket lehetne elérni a németeknél. Ezért a minisztertanács abban állapodott meg, hogy „a német kormánynak fejeztessék ki az iránti készségünk, hogy a tárgyalások folytatására nézve tett javaslatát elfogadjuk, s magunk részéről is mindent el fogunk követni, hogy azok a javaslatba hozott közvetlen érintkezés útján mielőbb befejezéshez jussanak”.1278 Az osztrák és a magyar kereskedelemügyi miniszter 1904. december 10-én, Bécsben további egyeztető megbeszélést tartott, és megállapodtak abban, hogy Németország mellett Oroszországgal, Svájccal és Belgiummal is haladék nélkül megkezdik a tárgyalásokat. (1904. december 10./12. és 25.) Ausztria és Magyarország tárgyalási pozícióját gyengítette, hogy a két 1276 MNL OL К 26-1904-XXXVIII-119. Jegyzőkönyv, felvétetett a Németországgal második olvasásban folytatandó kereskedelmi szerződési tárgyalások ügyében a Kereskedelemügyi Minisztériumban 1904. október 7-én tartott megbeszélésen. - Jelen voltak: Bíró Tamás és Emmerling Vilmos miniszteri tanácsos, dr. Malcomes Gyula miniszteri segédfogalmazó, báró Andreánszky István államtitkár, dr. König Tivadar, Lestyánszky Sándor, báró Malcomes Jeromos, Ottlik István miniszteri tanácsos, Győry Loránd miniszteri titkár és dr. Hutyra Ferenc, az állatorvosi főiskola rektora. Megállapodtak abban, hogy a német szerződés tárgyában tervbe vett vámértekezletet 1904. október 20-án fogják megtartani. 1277 MNL OL К 26-Г904-XXXVIII-119. Lestyánszky Sándor miniszteri tanácsos felirata a miniszterelnök részére. 1904. október 21. - Például az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kívánsága szerint fontos a szarvasmarha, a sertés és baromfi kivitelének megkönnyítése, valamint a sör- és takarmány árpa egységes vámtételű elszámolása. 1278 MNL OL К 27.1904. október 24У2. 323
