Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
1 ekben a Közlekedési Múzeumba került tárgyait bemutassák. A szervezők ígéretet tettek arra is, hogy a kiállítás területén a magyar fél a hazai ásványvizekkel is megjelenhet. A közös külügyminiszter tájékoztatása szerint 1906 tavaszán, a Simplon alagút megnyitása alkalmából, Milánó városa és az olasz király védnöksége alatt nemzetközi kiállítást rendeznek, amelyre Magyarország is meghívást kapott. A kormány a kiállítás részleteiről csak az 1905. évi költségvetés elfogadása utáni szándékozott határozni. (1904. december 2./38.) Tengerhajózás A tengerhajózás fejlesztése érdekében a fiumei Dock Rt. még 1893-ban szerződést kötött egy kiéli gyárral, hogy a bergudi öbölben a kincstár költségén feltöltött területen hajóépítésre alkalmas telepet épít.1234 1235 1236 1237 A létrehozott telep nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, illetve főleg a haditengerészet igényei következtében a kormány egy modern hajógyár felépítését határozta el. (1904. december 2У28.) 1904-ben a fiumei kikötő szolgáltatásait az úgynevezett szomszédos forgalomban 4186 személyszállító gőzös és 317 vitorlás, valamint 2102 távolsági gőzös és 1328 vitorlás vette igénybe.'45 Az új gyár felépítése érdekében a kereskedelemügyi miniszter az angol Palmer hajóépítő céggel vette fel a kapcsolatot, de az 1904 őszén folytatott tárgyalások - a magas kivitelezői költségek miatt - nem vezettek eredményre. Ezek után csak 1905 augusztusában sikerült megállapodnia a kormánynak a hazai Danubius-Schönichen-Hartmann Egyesült Hajó és Gépgyár Részvénytársasággal a fiumei hajógyár felépítéséről.'236 Fiumében 1903. november 28-án és december elején rendkívül erős viharok pusztítottak, amelyek - a Tengerészeti Hatóság becslése szerint - 266 405 koronára tehető kárt okoztak a kikötőben. (1904. január 9./13.) A helyreállítási munkákra a kormány biztosította a kért pénzügyi fedezetet. A M. Kir. Tengerészeti Hatóság részéről készített, felterjesztett műszaki vélemény szerint a fent részletezett károk helyreállítása 266 405 К 70 fillér költséget igényel, melyből 212 878 К 30 fillér kőhányási munkálatokra, 53 527 К 40 fillér pedig a megrongált kövezetek és mellvédfalak helyreállítására szükséges. A külkereskedelem növelése érdekében a magyar tengeri forgalomban résztvevő hajók tulajdonosai, az 1893. évi XXII. törvény szerint beszerzési, valamint a teljesítménytől függő ún. járatsegélyben részesülhettek. (1904. május 31./38.) Ennek a támogatási formának a hatálya 1903. július 4-én lejárt, de a folyamatban lévő kifizetésekről és a további segélyekről nem született kormányzati döntés, mert a Széli kormány 1902. december 19-én beterjesztett javaslata nem emelkedett törvényerőre. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére az esedékes segélyek kifizetését - a korábbi tarifák mellett - engedélyezte a kormány. (1904. május 31./38.) Az osztrák és a magyar kormány megállapodása szerint Fiume és Trieszt hajóforgalmát keleti irányban a Lloyd Társaság, nyugati irányban az Adria Rt. bonyolította.'47 Az 1234 MNL OL К178-1905-12670. A kereskedelemügyi miniszter átirata a földművelésügyi miniszter részére. 1905. augusztus и. (MNL OL К 27.1905. augusztus 16./7.) 1235 Évkönyv 1904,1905. 317. 1236 MNL OL К 27.1905. augusztus 16./7.; MNL OL К 26-1906-3557. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a kormány részére. 1905. augusztus 11. 1237 Hanák-Mucsi, 1978.381. 313
