Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Belügyminisztérium
I lyamot szervezett. A szembetegség felszámolása érdekében a minisztérium szakemberei tárgyalásokat folytattak a Brassói Állami Szemgyógyintézet, a Pécsi Városi Kórház és a Szegedi Trachoma Kórház kibővítéséről. Új kórházak építésére, illetve épületek felújítására az alábbi városok kértek és kaptak engedélyt: Zombor, Kecskemét, illetve Brassó, Beregszász, Győr, Komárom, Nagyenyed, Nagybecskerek, Temesvár, Trencsén, Zalaegerszeg.1077 A Marosvásárhelyi Országos Kórház 1902. évi állami kezelésbe vétele alkalmával az átalakításra, bővítésre és felszerelésekre továbbá ápolási költség hátralékra összesen 74 629 korona rendkívüli átmeneti hitelt állapítottak meg. Az átalakítás és az új építkezések folyamán a régi, elhanyagolt épületen olyan hiányosságok mutatkoztak, amelyeket a falbontások megkezdése előtt nem lehetett előre látni. Ezért a kormány az átalakítás költségeire 92 000 korona felhasználását engedélyezte. (1904. július 28./15.) Ugyancsak hozzájárult a minisztertanács, hogy Kisküküllő vármegye a betegápolási tartozásának kiegyenlítésére állami kölcsönt vegyen igénybe. (1904. július/14.) A Belügyminisztérium által fenntartott kilenc bábatanfolyamon 1904-ben 417 fő részére tartottak kéthónapos képzést. Az alkoholizmus elleni küzdelemben érdekelt európai országok képviselői Brémában 1903 áprilisában megbeszélést tartottak. A részvételt a IX. nemzetközi kongresszuson indokolta, hogy hazánkban a felnőtt lakosságot a túlzott alkoholfogyasztásra visszavezethető betegségek tizedelték, és a statisztikai adatok szerint az italozás a bűntények 42%-ánál is közrejátszott.1078 Valószínűleg a fentiekre is visszavezethető, hogy 1904-ben az állami gondozásba vett gyermekek száma jelentősen emelkedett. Az 1903. december 31-én nyilvántartott 16 699 fővel szemben egy év múlva, az ország gyermekvédelmi intézményeiben már 20 950 kiskorú nevelkedett.1079 1080 1081 A kormány hozzájárult ahhoz, hogy az 1906-ban, Lisszabonban tartandó XV. Nemzetközi Orvosi Kongresszusra a Belügyminisztérium részéről dr. Chyzer Kőiméi, a Földművelésügyi Minisztérium részéről dr. Rácz István, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium részéről dr. Tóth Lajos és az Igazságügy-minisztérium részéről dr. Farkas László utazzon ki. (1905. május 4./3.) Kivándorlással kapcsolatos kormányzati intézkedések. A kivándorlást ösztönző ügynökhálózat felszámolása, az útra kelők és visszatérők utaztatásának állami ellenőrzése egyre sürgetőbb kormányzati feladattá vált. A kivándorlás szabályozása érdekében született meg az 1903. évi IV. törvény, amelynek rendelkezéseit a kormány 1904. április 20-án léptette életbe108" és a végrehajtási utasítást a 40.000/1904. B. M. sz. körrendeletben ismertette.108' Ezen a napon a kivándorlási ügynökségekről szóló 1881. évi XXXVIII. törvény és a kivándorlásra vonatkozó addig az 1077 MNL OL К 148-1906-3. t-3174. Jelentés a Magyar Királyi Belügyminisztérium 1904. évi működéséről. 1905. augusztus 24. 1078 Bővebben lásd: MNL OL К 178-1905-3184. Feljegyzés а X. Nemzetközi Alkoholizmus Elleni Kongresszus megszervezéséről. 1905. március. 1079 Az állami gyermekvédelmet az 1/1903. В. M. sz. rendelet szabályozta. 1080 MNL OL К 148-1904-16-4147. Tisza István miniszterelnök leirata valamennyi törvényhatóság részére a kivándorlásról szóló 1903. évi IV. törvény életbe léptetése tárgyában. 1904. április 13. 1081 Belügyi Közlöny, IX. évf., 18. sz. Bp., 1904. április 17. 281
