Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Belügyminisztérium
dásként a belügyminiszter arra tett javaslatot, hogy a csendőrök mellett őrsönként 2-3 katona teljesítsen szolgálatot, de ennek a tervnek a megvalósítását a fennálló bizonytalan politikai helyzet miatt ő sem tartotta időszerűnek. Az előírásoknak nem megfelelő személyi állományú csendőrőrsök rendfenntartási nehézségeire hívta fel a belügyminiszter figyelmét Pozsony vármegye főispánja.1073 A főispán - a szolgabíró távirata alapján - felterjesztésében arról adott tájékoztatást, hogy 1904. március 2-án Dunaszerdahelyen kóbor cigányok hada lepte el a várost, akik „valóságos támadást intéztek a hatósági közegek ellen”, és a településen állomásozó három csendőr nem volt képes megfékezni a garázdálkodókat. A jelentés szerint „A kóbor cigányok garázdálkodása az egész vármegye területén már az utóbbi évek során oly mérveket öltött, hogy e megyének eddig példás vagyon- és életbiztonsága nagyon is veszélyeztetve van. [...] A kóbor cigányokra vonatkozólag pedig immár igazán égető szükség volna oly törvényes intézkedések megtételére, melyek ezen csapást az ország polgárairól elhárítanák, mert bármely erős rendőri szolgálattal sem vagyunk képesek biztosítani a személy és vagyonbiztonságot, míg a mai álhumánus elbánást kell velük szemben a hatóságnak követni.” A belügyminiszteri utasítás nyomán a csendőr kerületi parancsnokság intézkedett arról, hogy a dunaszerdahelyi őrsön öt fő teljesítsen szolgálatot.™74 A magyar kormány - a közös külügyminiszter kérésére - hozzájárult ahhoz, hogy a koszovói, monastiri és Saloniki tartományokban nemzetközi segítséggel újjászervezendő török katonaság és csendőrség munkájában osztrák és magyar tisztek és altisztek is részt vegyenek. (1904. február 7./19., február 21./14.) A Török Birodalomban teljesítendő szolgálatra a magyar honvédelmi miniszter pályázatot írt ki, amelynek keretében 70-80 katona és csendőr jelentkezésének elfogadását rendelte el.1075 1076 A Szegedi Középítészeti Tanács működésének meghosszabbítása Szeged város tervszerű újjáépítésének érdekében az 1884. évi IV. törvénnyel létrehozott Középítészeti Tanács tevékenységét először 1893. végéig, majd 1903. december 31-ig (1894. évi II. törvény) hosszabbították meg. A minisztertanács határozata alapján (1903. december 4У6.) a fenti testület fennállásának idejét további tíz évvel meghosszabbítot- ták.'076 Egészségügy Fertőző betegségeket számos településen regisztráltak, például a vörheny Budapesten okozott járványszerű megbetegedéseket. Pestis és kolera nem fordult elő. A trachoma megfékezésére új körrendelet (110.000/1903. B. M. sz.) lépett életbe, valamint a trachoma ügyi kormánybiztos 61 hatósági orvos részére a budapesti egyetemen kéthetes tanfo1073 MNL OL К 149-1904-2. t.-i8o. Pozsony vármegye főispánjának felterjesztése a belügyminiszter részére. 1904. március 3. 1074 MNL OL К 149-1904-2. t-195. Pozsony vármegye főispánjának felterjesztése a belügyminiszter részére. 1904. március 7. (A kóbor cigányok letelepítésére Bajcsy László jegyző tervezetét lásd: MNL OL К 26-1894-114.) 1075 MNL OL К148-1904-26-157. A honvédelmi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. január 3. (A csendőrség történetére lásd: Szakály, 1991. 9-16.) 1076 1904. évi XII. törvény. Szentesítve: 1904. május 24. 280
