Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Khuen-Héderváry Károly kormány megalakítása
dése. Hetek óta a kormány törvény nélkül kezeli a közvagyont.”58 A nagygyűlésen Berzeviczy Albert és Tisza István hosszabb beszéde, majd több, rövidebb felszólalás után az alábbi határozati javaslat elfogadására került sor: „Célunk biztosítani azt, hogy az országos Szabadelvű Párt állandó hagyományokon alapuló elvi egységét, amely külön törekvéseket nem ismert, megőrizze, és egy határozottan szabadelvű s az 1867. évi XII. törvénycikkhez, minden kétértelműséget kizáró módon híven ragaszkodó kormány alakulására megbízható elvi alapot és támaszpontot nyújtson.” Az egységtörekvések előtérbe kerülését az is motiválta, hogy Khuen-Héderváry kormányalakítása végül is a szabadelvűek diadalát jelenti, és támogatásukkal a parlamenti többség stabilan biztosított.59 1903. június 21-én, vasárnap reggel a főudvarmesteri hivatal alkalmazottja ébresztette a bánt, akitől éjfél után köszönt el Fejérváry Géza és Heltai Ferenc országgyűlés képviselő, akikkel a katonai javaslatokról tanácskoztak és rögzítették azokat a részleteket, amelyekben engedményeket reméltek elérni. Khuen az őt felkereső hivatalnoktól a király meghívóját vette át, amelyben az aznap 11 órakor tartandó koronaértekezletre invitálták. A bánt ezt követően a gyöngélkedő Kállay Béni kereste fel a szállásán, aki addig nem akart elmenni szabadságra, ameddig a magyar válság meg nem oldódik. A két magyar politikus zárt ajtók mögött folytatott tárgyalását a megérkező Koerber szakította félbe.6“ Ezt követően Khuen-Héderváry még Thallóczy Lajost, a külügyminisztérium osztályfőnökét és Kukuljevics horvát főispánt hallgatta meg. Ezen idő alatt Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, a Belügyminisztérium palotájában Koerber miniszterelnök társaságában ott tartózkodó Pitreich közös hadügyminiszterrel és Zeno Welsersheimb osztrák honvédelmi miniszterrel tanácskozott. Fejérváry az osztrák politikusoknak megmutatta - a magyar honvédelmi minisztériumból Bécsbe rendelt hivatalnokokkal - az éjjel kidolgozott tervezetét, amelyben összefoglalta azokat a katonai engedményeket, amelyeket a magyarországi béke érdekében szerinte meg lehetne adni. Rövid eszmecsere után Fejérváry a királyhoz sietett, akit tervezetéről még a korona-értekezlet előtt tájékoztatott. А и órakor kezdődő értekezleten az uralkodón kívül a két honvédelmi miniszter, a közös hadügyminiszter, Koerber miniszterelnök, Kállay Béni és Gohichowski közös miniszterek, valamint Khuen-Héderváry Károly vettek részt. Az uralkodó által déli 12 óráig tervezett megbeszélés, amelyen a katonai kérdésekről éleződött ki a vita, a vártnál lényegesen hosszabb ideig tartott. Koerber határozottan tiltakozott a magyar igények teljesítése ellen, mert szerinte: „nem szabad lényeges engedményeket adni a magyaroknak, különben a csehek még többet fognak kívánni.”61 Amíg az ún. civilek egy órakor távozhattak, a hadügyminiszterekkel és Khuen-Héderváry Károllyal Ferenc József még további, közel fél órát tanácskozott. A korona-értekezleten valamiféle - a bán programjába beilleszthető - megállapodás a nézeteltérések ellenére mégis csak megszületett, mert 58 Egyetértés, 1903. június 21. Az ó-szabadelvűek nagygyűlése. 59 Az 1901. évi választásokon a kormánypárt 276, a Néppárt 24, a Kossuth-párt 81, az Ugron-párt 13 mandátumot szerzett. Mellettük a nemzetiségi frakció négy szlovák és egy szerb, a párton kívüliek pedig 14 képviselői helyet szereztek. (Gratz, 1934.1. köt. 405-406. 60 A lemondással fenyegetőző és a bán személyével kapcsolatban fenntartásait hangoztató osztrák miniszter- elnökkel - uralkodói utasítás alapján - Khuen-Hédervárynak meg kellett egyeznie. (OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. június 18.) 61 Egyetértés, 1903. június 22. A bécsi konferenciák. 28
