Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Khuen-Héderváry Károly kormány megalakítása

a király Fejérváry és Khuen társaságában Széchényi Gyulához, a király személye körüli miniszterhez hajtatott, aki ebéddel várta őket. Ez a gesztus azt sugallta, hogy az uralkodó döntött és Khuen-Héderváryt kívánja megbízni az új kormány megalakításával. A Budapestre induló gyorsvonathoz három órakor csatolták hozzá a magyar honvédelmi miniszter szalonkocsiját, és ezzel utazott a magyar fővárosba az eredményes tárgyalásokban reménykedő Khuen-Héderváry Károly is.

Khuen-Héderváry 1903. június 22-én minél több politikussal kívánt találkozni, annak érdekében, hogy a magyar politikai helyzetről minél átfogóbb képet kapjon. Erre különösen nagy szüksége volt, mert az elmúlt húsz év alatt horvát báni hivatalából némileg kívülről szemlélhette a budapesti eseményeket. Ezért első látogatása Széli Kálmán miniszterelnöknek szólt, aki a kormányválságról szolgált a bánnak részletes információkkal, és - későbbi nyilatkozata szerint - ő is támogatta, hogy találkozzon Kossuth Ferenccel és az általa megnevezett függetlenségi politikusokkal.62 Ezt követően reggel az éberhárdi birtokáról visszatérő Apponyi Albertet, a képviselőház elnökét lakásán kereste fel. A találkozás eredményéről Apponyi Albert így írt: Khuen-Héderváryval „én is csakhamar megállapodásra jutottam, mert ő azzal a programmal jött, amelyet én már három hónap óta sürgettem, tudniillik a létszámemelési javaslat visszavonásával és csupán az eddigi létszám fenntartását igénylő új javaslattal. Szó sem volt tehát többé arról, hogy az elnöki állásról lemondjak, sőt az új miniszterelnök súlyt fektetett arra, hogy állásomban megmaradjak.”63 Az a tény, hogy az elnöki poszt körül így nem bontakozhat ki újabb vita, jó hírnek számított, és az ún. nemzeti pártiak harcias szelleme is némiképp alábbhagyott. Az Apponyi köréhez tartozó parlamenti csoportosulás hangadó tagjai ezekben a napokban minden este a Bristol szállodában vacsorával egybekötött tanácskozást tartottak, és abban állapodtak meg, hogy csak Fejérváry Géza honvédelmi minisztersége ellen foglalnak állást, egyebekben nem nehezítik meg a bán dolgát. A délelőtti megbeszélések után Khuen megállapíthatta, hogy a kormánypárt részéről nem fogadta különösen nagy ellenszenv.

Lényegesen nehezebb beszélgetések vártak a bánra délután, amikor az ellenzék képviselőivel, Kossuth Ferenccel, Justh Gyulával majd Zichy Jámssal találkozott. A Függetlenségi Párt tagjai részéről nagyon erős bizalmatlanság nyilvánult meg Khuen személyével szemben. Ezen a napon Apponyinál megjelentek az ellenzéki párt képviselői, Barabás Béla, Tóth János, Olay Lajos, Beöthy Ákos és a válság elhúzódására hivatkozva, a házszabályok 252. szakasza alapján a képviselőház sürgős összehívását kérték.64 Apponyi az ellenzék kezdeményezéséről azonnal értesítette Széli Kálmánt, mert a miniszterelnök már korábban arra kérte a képviselőház elnökét, hogy nélküle ne döntsenek az országgyűlés összehívásáról. A miniszterelnök - abban a reményben, hogy addigra az új kormány megalakulhat - azt akarta elérni, hogy a következő képviselőházi ülésre 1903. június

27-dike előtt ne kerüljön sor. Mivel az ellenzék ezt a javaslatot nem fogadta el, ezért a

62 Egyetértés, 1903. június 23. Széli a bán programjáról.

63 Apponyi, 1934. 102.

64 MNL OL К 2-AXVI-4 Képviselőház és Nemzetgyűlés elnöki és általános iratai, 1861-1944. Kérelem a képviselőház összehívására. Budapest, 1903. június 21. - 20 képviselő kérte az országgyűlés összehívását, hogy az uralkodóhoz feliratot készítsenek, „melyben a képviselőház kifejtse az idegen befolyás veszélyét és felkérje az uralkodót, hogy kizárólag magyar tanácsosok meghallgatásával, magyar földön intézkedjék a válság megoldása iránt”.