Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A Fejérváry kormány kinevezése

maradás egész ódiumát, lemondott minden akcióról, még a kritika jogáról is, mert kerülni akart mindent, ami a nemzet helyzetét súlyosabbá tette s a kibontakozás esélyeit csökkentette volna.”"8

A magyar politikai életben nagy érdeklődéssel várták, hogy a parlamenti többséget alkotó ellenzéki koalíció képviselői által megszavazott föliratra az uralkodó mikor és mit válaszol. A budapesti lapok német sajtóra hivatkozva május közepén arról tájékoztattak, hogy az uralkodó az újabb közvetítő szerepre Burián István közös pénzügyminisztert kérte fel.998 999 Burián István 1905. május 17-én érkezett meg a magyar fővárosba. Elutazása előtt a király audiencián fogadta, és már este kilenc órakor a budapesti Nyugati pályaudvaron így nyilatkozott jövetele céljáról az újságíróknak: „O Felsége parancsára jöttem, hogy érintkezésbe lépjek a koalíció vezérférfiaival és alapot keressek a kibontakozásra, illetőleg megbeszéljem velük, miképpen lehetne a kibontakozást létrehozni.”1000 Burián István küldetésének céljáról - igaz csak a feltevések szintjén - a Bécsből érkező hírek bővebben tájékoztattak. Ezek szerint a király részéről a „kilences bizottság programja az az átléphetetlen határ, amelyet a korona maga elé tűzött. így tehát Burián nem lesz abban a helyzetben, hogy újabb katonai engedményeket ajánljon fel.”

Tisza István, aki két napot a geszti birtokán töltött, Burián István Pestre érkezéséről táviratból értesülve, 1905. május 17-én szintén a fővárosba utazott. A május 22-éig Budapesten tartózkodó közös pénzügyminiszter több megbeszélést tartott mind a kormány tagjaival, mind az ellenzéki pártok vezetőivel.1001 Megbeszéléseikről Kossuth Ferenc a Függetlenségi Párt 1905. május 22-én tartott értekezletén a következőket ismertette: „Burián kijelentette, hogy ő nem mint a közös kormány tagja, hanem mint privát személy, illetőleg az uralkodónak megbízottja jött Budapestre, hogy az ellenzéki pártokkal tárgyaljon. Burián közölte az ellenzéki pártokkal, hogy a király tudomást vett a feliratról, amely kedvező benyomást tett rá, mert a bennfoglalt kívánságokkal tulajdonképpen egyetért. [...] Buriánt azzal az üzenettel küldi ő felsége, hogy a pártok nevezzenek meg valakit, aki mint homo publicus az egyesült ellenzéki pártok bizalmát bírja. Ez a férfi a vezérlő bizottság prepozíciója szerint gróf Andrássy Gyula lenne. О egyelőre ő felsége elé fogja terjeszteni az egyesült ellenzék felfogását a helyzetről, és ha a kormányalakításra megkapná a megbízást, programot adna.” A vezérlő bizottság azt a feladatot tűzte gróf Andrássy elé, hogy a feliratban foglalt program keretein belül alakítson kormányprogramot.1002

Az 1905. május 22-én Bécsbe visszaérkező Burián István már a déli órákban jelentést tett az uralkodónak budapesti tárgyalásairól. A közös pénzügyminiszter beszámolója nyomán a király Bécsbe kérette Andrássy Gyulát, és május 24-én kihallgatáson fogadta. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint: „Az audiencia háromnegyed óráig tartott.

998 OSZK Kézirattára Quart. Hung. 2955. Berzeviczy, 1903-1905. 97.

999 A Berliner Tageblatt bécsi tudósítója már 1905. május 14-én a közös pénzügyminiszter küldetéséről tájékoztatott. A hírek szerint az uralkodó Buriánt bízta meg, hogy a feliratra adott válaszát közölje a magyar parlament koalíciós többségével, és tegyen javaslatot egy program nélküli kormány megalakítására.

1000 Egyetértés, 1905. május iS. Burián megérkezése.

1001 Burián István az alábbi ellenzéki politikusokkal tanácskozott: Kossuth Ferenc, Apponyi Albert, Darányi Ignác, Bánffy Dezső, Polónyi Géza.

1002 Egyetértés, 1905. május 23. A Függetlenségi Párt értekezlete.