Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Khuen-Héderváry Károly kormány megalakítása
I ügy minisztert, Kállay Bénit kereste fel. Khuen-Héderváryt - a Kállaynál tett rövid látogatás után - a fél 12-re kitűzött királyi kihallgatásra, több mint egy órán át Fejérváry Géza honvédelmi miniszter készítette fel. Amint várható volt ezen az audiencián, a kölcsönös tájékoztatást követően Khuen csak azt a napi feladatot kapta, hogy az osztrák politikusoknak a magyar válságról alkotott véleményét és az általuk elfogadható megoldási javaslatokat megismerje. Az ezt követő tárgyalások szoros időrendben folytak. A kihallgatást követően a bánnal először Koerber osztrák miniszterelnök és Heinrich von Pitreich közös hadügyminiszter tárgyalt, majd Gohichowski külügyminiszter fogadta. Amíg Khuen-Héderváry a Külügyminisztérium épületében tartózkodott Koerber már a bánnal folytatott megbeszéléséről számolt be az uralkodónak. Ezért Khuen délutáni kihallgatása rövidebb ideig tartott, mint a délelőtti, és csupán a bécsi megbeszélések folytatásában egyeztek meg, valamint abban, hogy Fejérváry Géza honvédelmi miniszter - a kinevezendő miniszterelnök tárgyalásait segítendő - továbbra is Bécsben marad.5í A honvédelmi miniszter mellett Kállay Béni közös pénzügyminiszter is - annak ellenére, hogy a Kossuth Ferenccel való egyezkedés tervét nem helyeselte - mindent megtett annak érdekében, hogy Khuen kormányalakítási kísérlete sikerrel járjon. A nagy tekintélyű Kállay pénzügyminiszter az esti órákat a hivatalában töltötte, lehetőséget biztosítva a bánnak arra, hogy több, Budapesten tartózkodó politikussal telefonon beszéljen, illetve maga is tanácsokkal látta el vendégét, mert az volt a véleménye, hogy a bán csak a kaszinóból ismeri a magyar politikai életet.55 56 A kihallgatás után Fejérváry - aki a kormányalakítás kudarcát saját vereségeként élte meg - felszállása előtt a Budapestre induló vonatra arról tájékoztatta Tiszát, hogy az uralkodó Khuen-Héderváry Károlyt kéri fel kormányalakításra. Egyben arra kérte Tisza Istvánt, hogy a párton belül egyengesse a bán útját. Tisza kormányalakítási kísérletének kudarca a Szabadelvű Pártban megnövelte azon képviselők táborát, akik az egyre elhúzódó válságnak minden áron véget kívántak vetni. Ezért a párt ó-szabadelvű frakciója június 19-én végrehajtó bizottságot választott azzal a céllal, hogy másnap nórára a Hungária szállodába nagygyűlést hívjon össze. A rövid határidő ellenére a nagygyűlésen nagyon sok kormánypárti képviselő jelent meg, és levezető elnöknek egyhangúlag Hieronymi Károlyt választották meg. Vörös László, az Előkészítő Bizottság elnöke megnyitó beszédében az összegyűltek célját így vázolta: „Nem személyekért, avagy személyek ellen szállnak síkra, hanem tisztán elveik fenntartása és érvényesítése érdekében.”57 Mindenki arra gondolt: amennyiben a párton belül ez a személyes ellentéteken való felülemelkedést jelenti, úgy megnyílik a lehetőség arra, hogy az új miniszterelnök ne a különböző frakciók vezéregyéniségei közül kerüljön ki. Ezen az elvi alapon már elfogadhatóvá válik az a „külső” személy is, akit nem a párton belüli csatározások toltak az előtérbe, hanem a király jelöl ki. A kormánypárt egységének megteremtését, a különböző csoportok közötti viszály felszámolásának szükségességét Hieronymi Károly a következőkkel indokolta: „Hónapok óta a szó szoros értelmében meg van bénítva az országgyűlés műkö55 Egyetértés, 1903. június 21. A bán Bécsben. 56 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. július 21-23. & 1903. augusztus 9. (A Kállay Béninél lévő Khuen-Héderváry Károly által írt levelek egy részét a pénzügyminiszter halála után Thallóczy Lajos lemásolta, és az eredetieket visszaadta a feladónak.) 57 Egyetértés, 1903. június 21. Az ó-szabadelvűek nagygyűlése. 27
