Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A Fejérváry kormány kinevezése
ival megszavazta Eötvös Károly indítványát, majd kezdetét vette a húsvéti szünet, amely 1905. május 3-áig tartott.993 A bizonytalan politikai helyzet a főispánok jelentős részét arra sarkallta, hogy állásáról még a Tisza kormány időszakában lemondjon.994 Az 1905. március 31-én tartott minisztertanácsk ülésen Tisza István, mint belügyminiszter bejelentette: „a már eddig felmentetteken felül még 20 főispán beadta lemondását. Az eddigi gyakorlat szerint a főispánok kormányváltozás esetén rendszerint csak az új belügyminiszternek bocsátották állásukat rendelkezésére; minthogy azonban jelenleg előreláthatólag az eddigi kormánypárttal és a mostani kormánnyal ellenzéket képezett pártkormány fog alakulni, indokoltnak mutatkozik, hogy a lemondani kívánó főispánok felmentését még a jelenlegi kormány hozza О Felségénél javaslatba.” A miniszterelnök nem csak a lemondott főispánok felmentését terjesztette elő az uralkodó részére, hanem részükre, szolgálataik elismeréséül legfelsőbb kitüntetések megadását is javasolta. A vármegyék elsőszámú vezetőinek politikai hangulatát jól jellemezte, hogy a magyarok mellett a zágrábi főispán is felmentését kérte.995 A Fejérváry kormány kinevezése A húsvéti ünnepeket követően az uralkodó ismét felvette a megbeszélések fonalát, és 1905. május 7-én hosszabb kihallgatásra Bécsbe kérette Tisza Istvánt. A magyar miniszterelnök a folyamatban lévő ügyeken kívül, mielőbbi felmentését kérve a válságról is jelentést tett. A sajtóhírek szerint az uralkodó nem teljesítette Tisza István kérését, mert számára a magyar politikai helyzet még mindig olyan tisztázatlan, mint amilyen a válság kitörésekor volt."6 Tisza István az audiencia után Gohichowski Agenor külügyminiszterrel és Burián István közös pénzügyminiszterrel tárgyalt, majd a megbeszéléseket másnap délelőtt is folytatták. A király a magyar miniszterelnököt a visszautazása előtt, május 8-án a déli órákban ismét kihallgatáson fogadta.997 Tisza István egy évvel később a belvárosi választókhoz írt levelében így jellemezte kormánya helyzetét: „Várt, tűrt, kitartott és zúgolódás nélkül teljesítette kötelességét ez a kormány s a vele egybeforrt párt hosszú hónapokon keresztül. Viselte a vereség után a hatalom nélkül való kormányon 993 Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. I. köt. 15. országos ülés. 1905. április 15. - A parlamenti szünetben Tisza István ismételten azzal a kéréssel fordult a királyhoz, hogy mentse fel kormányát. Indokai között szerepelt: a koronának a koalícióval kell megegyezni, de ezek a tárgyalások megszakadtak, az ingadozó tömeg pedig mindinkább a ’48-as táborba sodródik. (MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 3. cs. 9.1.158-160. Tisza István felterjesztése az uralkodó részére. 1905. április 24.) 994 Gróf Széchényi Emil, Sopron vármegye főispánja így indokolta lemondását: „azon körülmény, hogy a jelen válságnak egyedül alkotmányos úton való megoldásával egy olyan kormány fogja az ország ügyeinek vezetését átvenni, melyet főispáni minőségemben teljes odaadással nem fogok támogathatni.” (MNL OL К 148-1905-11. t-1834. Gróf Széchényi Emil, Sopron vármegye főispánjának levele Tisza István részére. 1905. március 8.) 995 MNL OL К 27.1905. május 18./14. 996 A Neues Wiener Tagblatt cikke szerint Tisza igyekezett az uralkodót rábeszélni, hogy utódját nevezze ki, de kérését elutasították. Tisza kudarca főleg abban keresendő, hogy egyetlen politikus sem volt hajlandó az új kormány élére állni. 997 Egyetértés, 1905. május 9. Tisza István kihallgatása. 260
