Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Khuen-Héderváry Károly kormány megalakítása
fogadott Fejérváry Gézától már értesült és mind a lemondás elfogadásáról, mind a szóba jöhető következő jelölt személyéről gyors elhatározás született. Tisza kudarca megmutatta, hogy a kormányzó párton belül hiába vannak kiváló képességű politikusok, a nézet- és személyi ellentétek nem teszik lehetővé olyan miniszterelnök-jelölt megnevezését, aki mindegyik csoportosulás támogatását elnyerhetné. A tárgyalások során világossá vált, hogy a különböző célkitűzések mentén szétszabdalt Szabadelvű Párt egységét egyetlen párton belüli politikus sem képes belátható időn belül megteremteni. Budapesten megindult a találgatás arról, hogy ki lesz a király újabb miniszterelnök jelöltje. A várakozásról sokat elárult, hogy a gyakran emlegetett ún. nagyok, a Szabadelvű Párt meghatározó egyéniségeinek nevei eltűntek a sajtó hasábjairól. Többen a párton belüli torzsalkodásokon felül álló politikusoktól várták a megoldást. így került a képbe például a közös pénzügyminiszter Kállay Béni, aki a hírre gyorsan reagálva kijelentette, hogy nem kíván miniszterelnök lenni. Késő éjjel kipattant a titok, hogy ki az a férfi, akit a király kiszemelt Magyarország kormányzására. Az 1903. június 19-én, Bécsben keltezett hír szerint: „Gróf Khuen-Héderváry horvát bán holnap reggel ideérkezik. A bánt a király a holnap délelőtt folyamán kihallgatáson fogja fogadni.”51 Most már az újságírók számára is világossá vált, hogy az osztrák honvédelmi miniszterrel való tárgyalás ürügyén miért maradt Fejérváry Géza Bécsben. Tisza István az elsők között a bánt értesítette kormányalakítási kudarcáról. A Khuen- Hédervárynak 1903. június 18-án írt levelében közli, hogy „a rám ruházott megbízásnak nem tudok eleget tenni”.52 A továbbiakban a jövőre nézve tanácsadásnak tűnik: „ma már csak olyan kormány jöhet, mely az obstrukciót valamely újabb intézkedés által eliminálni tudja.” Egyben megígéri, hogy támogatni fogja a bán által alakítandó új kormányt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a „maradék” pártot összetartsa. Az uralkodó által kedvelt Khuen-Héderváry Károlynak, mint miniszterelnök jelöltnek a felbukkanása a császárvárosban nem keltett igazán nagy meglepetést.53 Ezzel szemben a kicsinyes sértésektől sem mentes budapesti sajtóhírekben a Bach, Schmerling és Haynau mellé besorolt Khuen-Héderváry Károly a magyar politikai életben aligha számíthatott kedvező fogadtatásra. Az ellenzéki Egyetértés c. lap bécsi tudósítójának adott interjúja, a vártnál lényegesen nagyobb visszafogottságról, a békés megegyezés módozatainak kereséséről tanúskodott. Khuen a beszélgetés során kifejtette, hogy engedményeket kíván elérni Bécsben, és nem tervez „erőszakos újoncozást, se törvénytelen Házfeloszlatást.”54 A közhangulatra jellemzően a cikk írója a választ így kommentálta: „Csak szoh'd akar lenni. Nem egyszerre, apránként óhajtja megfojtani a nemzetet.” Khuen-Héderváry Károly horvát bán 1903. június 20-án, reggel érkezett meg az osztrák fővárosba. Közvetlenül megérkezése után - a szállodát elhagyva - a közös pénz51 Egyetértés, 1903. június 20. Khuen-Héderváry miniszterelnök? j2 MNL OL Khuen-Héderváry Károly elpusztult levéltárának Iványi Emma által készített regesztái. Gróf Tisza István levele gróf Khuen-Héderváry Károlyhoz. 1903. június 18. 53 Khuen-Héderváry Károly horvát bán már a Wekerle-kormány 1894. júniusi lemondása után tett egy sikertelen kísérletet új kormány alakítására. Wekerle bukását követően, 1895 januárjában kapott ismét kormányalakítási megbízást az uralkodótól. Programját a Nemzeti Párttal történő fúzióra kívánta felépíteni, amit a Szabadelvű Párt többsége elutasított, és helyette Bánffy Dezsőt támogatta. (Lakos, 1999.1. köt. 159-160. 34 Egyetértés, 1903. június 21. A válság tetőpontján. 26
