Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az 1905. évi választás előkészítése és eredménye

I A választási küzdelem során König Károly, a kabinetiroda magyar osztályfőnöke Hornig Károly veszprémi és Szmrecsányi Pál nagyváradi püspökhöz fordult, hogy a ki­rály kívánsága szerint a kormány támogatására kérje fel az egyházi vezetőket. A katoli­kus egyház vezetésének állásfoglalását gróf Széchényi Miklós győri püspök egy püspöki konferencián javasolta kialakítani. Az egyházon belüli nézeteltérések következtében a püspöki konferenciát nem hívták össze, ezért a papság, illetve a hívők részére nem szüle­tett kormányt támogató egységes főpapi állásfoglalás.907 A fentieknek az lett a következ­ménye, hogy a katolikus papok óvakodtak a korteshadjáratban való részvételtől, de a Néppártra leadott szavazataikkal, akarva-akaratlanul, az ellenzéki erőket támogatták. Tisza István elleni harc folytatásaként a belvárosi kerületben - ahol korábban Deák Ferenc is mandátumot szerzett - az egyesült ellenzék a képviselői helyért gróf Andrássy Gyulát indította a miniszterelnökkel szemben, aki 1905. január 15-én, vasárnap tizenegy órakor a Vigadó nagytermében ismertette választási programját.908 A nagy érdeklődés mellett megtartott gyűlés kezdetén a szónok kijelentette, hogy a belvárosi jelöltség elfo­gadására az egyesült ellenzék döntése, és nem ifjúkori barátja elleni személyes támadás szándéka késztette. Andrássy beszédének középpontjában a házszabály módosítás kérdé­se állt. Véleménye szerint ezen a téren a parlament sikert érhetett volna el, „ha nem sértjük a szólásszabadságot, ha óvakodunk minden bántó és felesleges korlátozástól, ha ezen reformot összekapcsoljuk a választási reform ügyével, ha a többség méltányos szel­lemben, mindenek előtt a pártközi egyezség útján kísérli meg” a szükséges módosítások végrehajtását. A fondorlatos módon végrehajtott revízióról kijelentette: „A miniszterel­nök úr akciója eddig teljesen kudarcot vallott. Rendet akart csinálni az elmúlt parla­mentben, s ez nem sikerült neki, a Ház még csak meg sem alakulhatott, ami pedig még soha nem történt meg. [...] Olyan házszabályt kell csinálni, amely a parlamenti munkát a technikai obstrukció ellenében lehetőleg megóvja, és amelyet az egész képviselőház magára nézve kötelezően elismer.” A gazdasági programjában kifejtette: „a közgazdasági politikánk végső célja csak az lehet, hogy ipari állammá váljunk. [...] Losoncon azt mu­tattam ki, hogy ezt a célt nem érhetjük el a mezőgazdaság rovására, s hogy csak a gazda­godó mezőgazdaságra támaszkodva fejlődhetnek a városok is. Ezért híve vagyok a közös vámterületnek.” Az Andrássy Gyulával a budapesti kerületben meghirdetett párharc - a főváros poli­tikai hangadatát ismerve - nem sok jót ígért Tisza István számára.909 Ezért 1905. január 15-én Miskolc város északi kerületének 150 fős küldöttsége kereste fel a miniszterelnö­köt, azzal a céllal, hogy felkínálja számára a képviselői jelöltséget. Tisza elfogadta a je­lölést és a délután két órakor a Hungária Szállóban tartott ebéd után a miniszterelnök pohárköszöntőt mondott. Beszédében részletesen foglalkozott azzal az ellenzéki híresz­teléssel, hogy az egyre erőteljesebb román nemzetiségi mozgalom vezetőivel titkos meg­állapodást kötött.910 Az ellenzéki sajtó szerint a paktumot bizonyítja, hogy az 1848-as forradalom alatt magyarellenes tevékenységéről elhíresült Avram láncú szobrára a ro­mánság körében engedély nélkül gyűjtött 9000 koronát a hatóság lefoglalta ugyan, de ezt 907 Salacz, 1974.167. 908 Egyetálés, 1905. január 16. Andrássy beszéde. 909 A belvárosi választásról lásd: Krausz, 1991.102-106. Ч1

Next

/
Thumbnails
Contents