Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az 1905. évi választás előkészítése és eredménye
Tisza István az 1905. január 8-án megjelenő nyílt levelében búcsúzott el, a három cikluson át képviselt ugrai kerület választóitól.904 Levelében kitért a kormány munkáját akadályozó politikai körülményekre, de a sikereket is megemlítette, amelyeket a törvényalkotás területén elértek. A legrészletesebben a házszabály revízió kérdését taglalta. Álláspontjának kifejtése mellett ismertette a parlamentben lezajlott botrányos eseményeket, és a következményeket így rögzítette: „Mindez lefolyt az ülés ideje előtt. Mire a többség a képviselőházba jött, a terem berendezésének egy része romban hevert s az ülés csak úgy lett volna megtartható, ha a merénylőket fegyveres erővel távolítjuk el. Teljes joga lett volna ehhez az elnökségnek és senki sem tehetett volna szemrehányást azért, ha a Ház többségével együtt karhatalom alkalmazásához folyamodott volna. De időt kívántunk adni a magába szállásra és a megfontolásra.” Ez a remény nem vált valóra, és a „több napig tartó meddő ülésezés után” javasolta a kormány az országgyűlés feloszlatását és az új választások kiírását. A miniszterelnök szerint a választás tétje: eltűrik-e, hogy „kisebb- nagyobb csoportok garázdálkodjanak”, vagy egy olyan házszabály módosítás keresztülvitelét támogatják, amely „ettől a lehetetlen és szégyenteljes vergődéstől” megmenti a nemzetet. A politikai helyzettel indokolta, hogy nem a régi kerületében, hanem a belvárosban indul képviselői mandátumért. A kormány tagjai a választási gyűléseiken elsősorban a szakterületük legfontosabb problémáival foglalkoztak. Hieronymi Károly 1905. január 15-én a Terézváros választói részére tartott gyűlésén a közgazdasági kérdésekkel foglalkozott, és az általános politikáról csak érintőlegesen adott tájékoztatást. Kiállt a vámszövetség fenntartása mellett, és véleményének igazát Budapest fejlődésével igazolta. Adatai szerint a fővárosban ötvenezer munkást foglalkoztatva 785 ipari vállalat működik, amelyeknek kétharmad részét az utóbbi tíz évben alapították. Minisztersége időszakát értékelve kijelentette: „Én első fontos dolgomnak azt tartottam, hogy kidolgoztattam egy memorandumot az iparfejlesztés irányáról. Abban kifejtettem azokat a módokat és eszközöket, amint én az iparfejlesztést igenis létesíthetőnek tartom.”905 A tervbe vett gazdasági növekedés azért nem következett be, mert a nemzet tétlenül nézte, hogyan „teszi tönkre az országot a képvi- selóház maga”. Szerinte az utóbbi években az ellenzék az obstrukcióval a kormány megbuktatását tűzte ki célul, amint azt 1903-ban két alkalommal is láttuk, és ez a sors várt a mostani kabinetre is. Ezen a napon Tallián Béla földművelésügyi miniszter Szegeden, Plósz Sándor igazságügy-miniszter Kőbányán tartott beszédet. Plósz a parlamentben folyó technikai obstrukció tarthatatlanságáról beszélt, és a november 18-án történtekről kijelentette: „Történhetett házszabálysértés, de törvénysértés nem, mert a házszabály nem törvény, még a Háznak sem. A Házszabályt, a szavazás módját a Ház csak a maga részére állapítja meg, ellenben a törvény nemcsak a Háznak szól, hanem mindenkinek.”906 Az 1905. évi választás előkészítése és eredménye 904 Tisza István nyílt levelét a Magyar Nemzet rendkívüli kiadásban közölte. 1905. január 9.; lásd még: Egyetértés, 1905. január 8. Tisza újabb ugrai levele. 905 Egyetértés, 1905. január 16. Hieronymi választói előtt. 906 Egyetértés, 1905. január 16. Plósz Sándor Kőbányán. 240
