Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az egyesül ellenzék képviselőházi "győzelme"
nemzethez intézendő kiáltvány létrehozását határozták el, amelynek megszövegezését egy bizottságra bízták. Döntöttek arról, hogy a Szabadelvű Párt választási manifesztuma csak az országgyűlés berekesztése után kerülhet nyilvánosságra.897 Tisza István miniszterelnök a magyar országgyűlés feloszlatására vonatkozó előterjesztésének átadása céljából 1904. december 28-án kihallgatást kért az uralkodótól, és még ezen az estén Khuen-Héderváry Károly és Fejérváry Géza társaságában Bécsbe utazott. A december 29-én megtartott audienciáról a Magyar Távirati Iroda csak azt jelentette, hogy a kihallgatás eredményeként az országgyűlést 1905. január 4-én bezárják, és a miniszterelnök este visszautazik Budapestre.898 A Bécsből érkező hírek között szerepelt, hogy az uralkodó 1905. január 2-án Budapestre érkezik és a trónbeszéd elhangzását követő napon megjelenik az új országgyűlés egybehívására vonatkozó legkegyelmesebb királyi kézirat, valamint a választásokra vonatkozó belügyminiszteri rendelet. A rendszeresen ülésező úgynevezett Szövetkezett Ellenzék Vezérlő Bizottsága 1904. december 29-én a választási előkészületekről tanácskozott. Ez az ülés attól vált nevezetessé, hogy ezen már a disszidensek vezetői - gróf Andrássy Gyula, Wlassics Gyula, Darányi Ignác - is részt vettek. Ezen a napon az ellenzék oldalán belépett a választási küzdelembe a Károlyi család három tagja - Károlyi István, Károlyi Mihály és Károlyi Imre - akik egyúttal a Függetlenségi Pártba is felvételt nyertek. Az ellenzéki összefogást tovább erősítette a hír, hogy Apponyi Albert kijelentette: a hatvanhetes alap teljességgel tarthatatlanná vált, és a közeljövőben a híveivel együtt belép a Függetlenségi Pártba.8" A képviselőház feloszlatásának napján, 1905. január 3-án az ellenzéki képviselők most is az Angol-királynőben gyülekeztek, és a szimpatizáló polgárok lelkes éljenzése közepette együtt vonultak át a parlamentbe. Az országgyűlés utolsó összejövetelére délelőtt 11 órakor került sor, amelyen az ellenzéki képviselők teljes létszámban részt vettek, ezzel szemben a kormánypárt tagjai csak mintegy felerészben jelentek meg. A Ház elnökének személyéről most nem alakult ki vita, mert az ellenzék által is elfogadott Feilitzsch Artúr töltötte be ezt a tisztet. A szövetkezett ellenzék vezérszónokai Kossuth Ferenc, majd Apponyi Albert, Bánffy Dezső és Polónyi Géza ismét azt bizonygatták, hogy az ország- gyűlés feloszlatása most törvénytelen, és a miniszterelnök tanácsai vezettek a királyi es- küszegéshez. A Függetlenségi Párt elnöke szerint a jelenlegi miniszterelnök helyzete teljesen kilátástalan, mert az ellenzék az új parlamentben is tovább folytatja a kormány elleni küzdelmét.900 Az ellenzéki vezetők után Tisza István is szólni kívánt, de az ellene irányuló hangos ellentüntetésben erre nem nyílt lehetősége. Az 1901-ben megválasztott 897 Egyetértés, 1904. december 29. A kormánypárti táborból. 898 Egyetértés, 1904. december 30. Tisza a királynál. - Az uralkodó gondjait még az osztrák miniszterelnök lemondása is szaporította. Koerber megrendült egészségi állapotára hivatkozva kérte felmentését. A lemondásban valószínűleg az is közrejátszott, hogy a katonai vezetés egyre erőteljesebben szorgalmazta azoknak a kiadásoknak a folyósítását, amelyeket a delegációk megszavaztak részükre. (MNL OL К 26-1905—III—74. Tisza István előterjesztése az uralkodó részére: az országgyűlés feloszlatása és az ez alkalommal mondandó legfelsőbb trónbeszéd. 1904. december 28.) 899 Egyetértés, 1904. december 30. Az ellenzék akciója. - Buday Barna Apponyi politikai lépéseiről így ír: „Apponyi megint ellovagolt. Kénytelenek vagyunk hozzá hidegebbek lenni.” (MNL OL P 389 2. cs. 49. sz. Buday Barna levele Károlyi Sándorhoz. 1904. december 22.) 900 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XXXI. köt. 526. országos ülés. 1905. január 3. 238
