Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az egyesül ellenzék képviselőházi "győzelme"
I A sajtó csak nagyon szűkszavúan írt arról, hogy egyes megyei közgyűléseken az obstrukció letörését támogató határozat született. A Borsod megyei közgyűlés 1904. december 5-én felvett jegyzőkönyvében olvasható: „Lévai József és társai indítványt adtak be, mely szerint aggodalommal látják a nemzet jobbjai, hogy a parlamentben a kisebbség és annak gyakran csak 20-30 tagja, mint teszi lehetetlenné a törvényhozó testület üdvös működését, viselkedésével leszállítja a parlament tekintélyét, és meghiúsít minden jóindulatú tevékenységet. Ily körülmények között szükséges, hogy ennek mielőbb vége vettessék, felemeli szavát az obstrukció ellen és a képviselőház november 18-án hozott bátor elhatározását helyesli.”893 Hasonlóan kiállt a kormány mellett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottsága is, amikor kinyilvánították, hogy a miniszterelnökhöz intézendő felirattal „biztosítja őt arról, hogy a parlament alkotmányos működése s a Haza javára irányuló törekvéseiben mindenkor hazafias készséggel támogatni fogja”.894 Az ellenzéki koalíciót támogató Kecskemét törvényhatósági bizottsága nem elégedett meg azzal, hogy az 1904. november 18-án történtek miatt a kormány iránti bizalmatlanságát kifejező feliratot készítsen, hanem csatlakozásra felszólítva, a többi vármegyét is értesítette erről körlevelében. A kecskemétiek kérését az Esztergom vármegyei törvényhatósági bizottság 1904. december 28-án megtartott ülésén az alábbi indokkal utasította el: „Esztergom megye - bár osztja Kecskemét közönségének hazafias aggodalmát - a következtetésekben őt nem követheti, mert az obstrukcióban Magyarország életveszedelmét látja, november 18-ában pedig azt a napot, melyen az életveszedelem jobbrafordulásának lehetősége következett be. Teljes bizalommal viseltetik a kormány azon törekvésével szemben, hogy a tanácskozások törvényes rendjét biztosítsa, és ezen bizodalmát a miniszterelnökhöz intézett feliratában kifejezésre is juttatja.”895 896 Az 1904. december 28-án megtartott ülés volt az utolsó alkalom a parlamenti béke helyreállítására. Tisza István visszautasította az Andrássy Gyula által javasolt házszabály módosítási javaslatot és a lemondását sürgető követeléseket. Határozottan kijelentette, hogy exlex választás lesz, és a kormány által ellenjegyzett házfeloszlató parancsért nem érheti vád az uralkodót, mindezekért a kabinetet terheli a felelősség. A kormányzópárt tehetetlenségét jól mutatja, hogy a miniszterelnök megismételt kérdésére - hajlandók lennének-e egy lehetőleg rövid időre szóló indemnitást haladéktalanul átereszteni, amelynek kizárólagos célja az volna, hogy a választások az ország normális pénzügyi viszonyainak megingatása és megakasztása nélkül folyhassanak le - az ellenzék ismét nemmel válaszolt. 6 Az eredménytelenül záródó parlamenti vitát követően ült össze a kormány, amelyen a Bécsből reggel, a legfrissebb hírekkel visszaérkező Khuen-Héder- váry Károly is részt vett. A minisztertanácsi ülés után a kormány tagjai este a Szabadelvű Pártkörben a képviselőkkel tanácskoztak. A sikeres választási kampány érdekében, egy 893 MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Levéltára. IV. 803. Borsod vármegye törvényhatósági bizottságának 1904. december 5-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. 1904. december 5. 894 MNL Jász-Nagykun Szolnok Megye Levéltára. IV. 405. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvény- hatósági bizottságának 1904. december 22-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. 1904. december 22. 893 MNL Komárom-Esztergom Megye Levéltára. 301. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának 1904. december 28-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. 1904. december 28. 896 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XXXI. köt. 525. országos ülés. 1904. december 28. 41
