Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A házszabályok módosítása
Amikor az ellenzék tudatára ébredt annak, hogy megtévesztették és a szavazás a vita lezárása nélkül lezajlott, már késő volt, az országgyűlést az elnök berekesztette.843 Az 1904. november 18-án lezajlott parlamenti események az ellenzéki összefogást erősítették. November 19-én délelőtt a Függetlenségi Párt helyiségében Justh Gyula javaslatára az ellenzéki pártok - programjaik megtartása mellett - koalíciót hoztak létre, és a közös cél megvalósítása érdekében végrehajtó bizottságot választottak, amelyet a „Szövetkezett Ellenzék Vezérlő Bizottságának” neveztek el. A jelszavuk lett: lehetetlenné tenni a mai kormányt és visszaállítani az alkotmány épségét. A koalíció tagja lett a Kossuth Ferenc vezette Függetlenségi Párt, a Zichy Aladár képviselte Katolikus Néppárt, Bánffy Dezső Új Pártja, Vázsonyi Vilmos Demokrata Pártja és a Nemzeti Párt Apponyi Albert irányításával. A huszonegy fős Vezérlő Bizottság tagja lett: Kossuth Ferenc elnök, gróf Apponyi Albert, gróf Batthyány Tivadar, Eötvös Károly, Flock János, Komjáthy Béla, Rakovszky István, Szederkényi Nándor, Thaly Kálmán, Vázsonyi Vilmos, gróf Zichy Aladár, Bánffy Dezső, Barabás Béla, Gulner Gyula, Holló Lajos, Justh Gyula, Polónyi Géza, Sághy Gyula, Tóth János, Ugrón Gábor és gróf Zichy Jenő.844 A vezérlő bizottság létszámának megállapítása azt üzente a miniszterelnöknek, hogy íme a huszonegy tagú testület, amelynek felállítását annyira szorgalmaztad, sok örömed nem lesz benne. Még az este folyamán Apponyi Albert felolvasta a király részére készített feliratot, és éjféltájra a nemzethez intézendő kiáltványt Eötvös Károly is elkészítette.845 A tanácskozás résztvevői döntöttek arról, hogy mindkét okmány egyszerre jelenjen meg a sajtóban, és a parlamenti benyújtás előtt minden egyetértő képviselő aláírhatja. A nemzethez szóló kiáltvány tájékoztatott a kormány által okozott törvénysértésekről, és a november 18-án elszenvedett sérelmeket a bizottság tagjai az alábbiak szerint foglalták össze: a házszabály indítványhoz jelentkező hozzászólókat megfosztották szólási jogaiktól; az elnök nem zárta le a vitát és a szavazás előtt az indítványt nem olvasta fel; a szavazatokat nem számolták össze és „a kijátszott, az elámult ellenzéki képviselők túlnyomó része sejtelemmel sem bírt arról, mi történik”. A Szövetkezett Ellenzék Vezérlő Bizottsága az Apponyi Alberttól megszokott kiváló stílusú feliratban tájékoztatta a királyt az új házszabály törvénytelen parlamenti elfogadtatásáról és a sérelmek felsorolása után az alábbi kérelmet terjesztette elő: „alázatosan kérjük felségedet, méltóztassék gróf Tisza István miniszterelnök urat, aki az alkotmány megtámadása által nemzetének és királyának bizalmára egyaránt méltatlanná vált, állásából elmozdítani és az ország kormányzatát alkotmánytisztelő férfiakra bízni.”846 Az országgyűlésen történtek miatt a kormány az 1904. november 19-én váratlanul összehívott főrendiházi ülésen is éles kritikát kapott. Az ülésen gróf Zichy Nándor kijelentette: „a tegnap és előző napokban a képviselőházban történtek és az abban létrejött 843 A fenti események hátteréről részletes ismertetéssel szolgál: Horánszky, 1994.1. 483-493. - A sajtó tudósítása szerint amikor az ellenzéki képviselők a nagy hangzavarban tudomást szereztek a történtekről, tettleg is bántalmazták Perczel Dezsőt, és az ülésterem berendezéseit is megrongálták. (Egyetértés, 1904. november 19. Az elnököt kidobják.) 844 Egyetértés, 1904. november 20. A királyhoz és a nemzethez. (Gróf Zichy János nem vállalta a koalícióhoz való csatlakozást, ezért kilépett a Néppártból.) 845 Részletesen lásd: Eötvös, 1909. 190-200. 846 Egyetértés, 1904. november 20. A királyhoz és a nemzethez. - Az osztrák képviselőházban hét évvel korábban a házelnök hasonló módon rendelt el szavazást.
