Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A házszabályok módosítása
megállapodások úgy alakjuk, mint tárgyilagos tartalmuknál fogva, éppen az előbb felemlített alkotmányos szempontból bennem súlyos aggodalomra adnak alkalmat és hogy ezen aggodalom és az ott követett modor és eljárás minden részletezése nélkül való rosszallás iránti véleményemnek ezen méltóságos főrendiházban kifejezést adni óhajtottam.”847 Ezek után gróf Vigyázó Sándor is hasonló hangnemben fejtette ki véleményét, mely szerint: „A képviselőházban tegnap lefolytak után azt a kérést akarom a magam részéről röviden intézni alkotmányunk faktoraihoz, hogy ragaszkodjanak alkotmányunkhoz és alkotmányunk törvényes szabályaihoz.” A kormány védelmére kelve válaszában gróf Csáky Albin elnök kijelentette, hogy „a törvényhozás másik házában történtek a főrendiházban kritika tárgyát nem képezhetik, nincs is módjában a Háznak ezekkel szemben állást foglalni”. Az ülés végén az országgyűlést elnapoló királyi kéziratot a főrendiház tagjaival is megismertették. A parlamenti eseményeket a képviselők egyéni politikai ambícióik szerint igyekeztek kihasználni. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Néppártban jelentkezett - a vezetéssel már korábban ellentétbe került - négy képviselő, akik a miniszterelnök mellé álltak. Nevezetesen ifjabb Zichy János gróf, Meszlény Pál, Szüllő Géza és Wilczek Frigyes gróf 1904. november 18-án az alábbi levelet intézte Zichy Aladár elnökhöz. „Tisztelt pártelnök úr! Alulírottak, kik már a múlt obstrukció alkalmával éreztük szükségét annak, hogy a Ház tárgyalásainak rendes menete biztosíttassék, sajnálattal vettük tudomásul a párt ama határozatát, hogy ab ovo visszautasítja a miniszterelnök indítványát, mely szerint az összes pártok kiküldöttei vegyenek részt a házszabályok revíziójának előmunkálatában, ez által elvágva minden elképzelhető útját annak, hogy a házszabályok lojális és törvényes úton változtassanak meg. Miután e párthatározat egy negatívumot tartalmazott, nem éreztük szükségét annak, hogy pozitív formában lépjünk fel vele szemben. Ma azonban, midőn ez általunk nem osztott állásfoglalás következtében a kormány erőszakot szerzett ez állásponttal szemben, mely ütközetből az alkotmányra kimondhatatlan károk keletkezhetnek, kénytelenek vagyunk ama felelősség tudatában, amely ez akcióból természetszerűleg ránk is esnék, elhagyni a passzivitás álláspontját, az által, hogy kijelentjük pártelnök úrnak azt, miszerint eddig vallott elveink sértetlen fönntartásával a Néppárt kötelékéből ezennel kilépünk és a képviselőház bizottságaiban elfoglalt tagságunkról lemondunk.”848 A kilépésről szóló hír már a parlament délutáni ülésen a képviselők tudomására jutott, és a kormánypárt tagjai között nagy tetszést aratott. A parlamentben elért kétes értékű siker hatására egyre több kormánypárti képviselő jelezte, hogy a fenti eseményekkel nem vállal semmiféle szolidaritást és kilép a Szabadelvű Pártból. Már november 19-én bejelentette a pártból való távozását az Andrássy-csoport tizenhárom tagja, továbbá a nevesebb politikusok közül Wlassics Gyula, Darányi Ignác849 és 847 Főrendiházi Napló, III. Az 1901. évi október hó 24-ere hirdetett országgyűlés nyomtatványai. XXXVII. ülés 1904. november 19. 848 Magyarország, 1904. november 19. 849 MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 2. cs. 8.1.116. és 117. Darányi Ignác és Wlassics Gyula levele Tisza István részére. 1904. november 19. - A két levél azonos szövege: „Igen tisztelt barátom! Tiszteletteljesen jelentem, hogy élénk sajnálatomra egyidejűleg kénytelen voltam kilépésemet a Szabadelvű Pártból annak elnökével tudatni. Kiváló nagyrabecsüléssel tisztelő barátod.” 226
