Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A házszabály módosításának tervezete és parlamenti fogadtatása

Az 1904. november 4-én megtartott parlamenti ülésen nagy felháborodást váltott ki, hogy Tisza István a házszabály módosítására vonatkozó indítványát csupán három percben indokolta. A pármondatos érvelés első mondata szerint: „Teljes megnyugvással bízhatom az indítvány indoklását azokra a t. képviselő urakra, akiknek évek óta tanúsított egész magatartása meggyőzhetett mindenkit, aki a magyar parlamentnek méltóságát, tisztességét, akcióképességét, erkölcsi súlyát és erejét szívén viseli, hogy a magyar nemzeti politika szempontjából elsőrendű politikai szükséget képez a házszabályok oly módosítása, amely a szólásszabadságnak minden sérelme, a törvényjavaslatok körüli vitáknak minden megnyirbálása nélkül kiküszöbölje a magyar parlamentből az olyan jelenségeket, amelyek végeredményükben a magyar parlamenti viszonyok eldurvulását, elfajulását, a magyar parlament erkölcsi alapjának megingását és ezzel együtt a magyar nemzeti politika súlyának és erejének csorbítását jelenti.”829 A miniszterelnök ezek után a házszabályok reformjának kidolgozására egy parlamenti bizottság kiküldését kérte. Az indítvány napirendre tűzését a Ház 216 igen, 104 nem szavazat ellenében elfogadta.

A parlamenti események megvitatására az ellenzéki pártok 1904. november 4-én este, először a tagságuk körében folytattak megbeszéléseket. A Függetlenségi Párt tagjai Kossuth Ferenc elnök vezetésével az Erzsébet-körúti párthelyiségben tartottak értekezletet, és elhatározták, hogy a párt „előre is visszautasítja a Házszabály bármely módosítását” és a tagságtól elvárja, hogy a „a párthűség oltalma alatt a küzdelemben mindenki tehetségéhez képest aktív részt vegyen”.830 Az ellenzéki pártok képviselői ezen az estén megegyeztek abban, hogy szólásszabadság védelme érdekében - a következő parlamenti ülésen - Kossuth Ferenc, Apponyi Albert, Szederkényi Nándor és Rakovszky István szólal fel. Nem volt titok, hogy az ellenzéki pártok elnökeinek november 5-én tartandó beszéde mögött az obstrukció újrakezdésének szándéka rejtőzött, és abban minden résztvevő egyetértett, hogy „Tisza István nem érdemel kíméletet”.83'

Az 1904. november 5-én tartott parlamenti ülésen megkezdődött az indítvány körüli harc, annak ellenére, hogy még csak a revízióra javaslatot készítő - az összes parlamenti párt képviseletét biztosító - bizottság létrehozásáról volt szó. Ezzel szemben az ellenzéki felszólalók a Széli kormány idején megkötött paktum érinthetetlen voltára hivatkozva minden olyan kísérletet elutasítottak, amely a házszabályok módosítását tűzi ki célul. Az esti minisztertanácsi ülés feltűnően hosszú ideig tartott, mert a kormánynak szembe kellett néznie a végtelenségig elhúzódó obstrukcióval, valamint mérlegelnie kellett az ellenzéki támadás elhárításának eszközeit. Berzeviczy Albert visszaemlékezése szerint „az obstrukció letörésének konkrét módja még akkor ugyan megbeszélés tárgya nem volt közöttünk, de miután a házszabályoknak valamelyes megsértése elkerülhetetlennek látszott, Tisza már ez időben bizalmas puhatolózásokat folytatott pártja ama jelentékenyebb tagjainál, kiknek e részben nagyobb skrupulusítást kellett feltételezni, s koronként tájékoztatott bennünket tapasztalatai felől.”832

829 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XXIX. köt. 507. országos ülés. 1904. november 4.

830 Egyetértés, 1904. november 5. A Függetlenségi Pártból.

831 Egyetértés, 1904. november 6. Hamis elmélet.

832 OSZK Kézirattára Quart. Hung. 2955. Berzeviczy, 1903-1905.49. - A házszabály módosítására vonatkozó megbeszélésről az 1904. november 5-én készült minisztertanácsi jegyzőkönyv nem tartalmaz napirendi pontot.

221