Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Vasutassztrájk
hármas Bizottság - a kormány kedvező döntésére várva- a Demokrata Körbe tette át a székhelyét. Az országgyűlés 1904. április 24-ei ülésén Polonyi Géza arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Függetlenségi Párt támogatja a vasutasok követelésének napirendre tűzését, és az ország pénzügyi helyzetének figyelembe vételével annak teljesítését. A békés megegyezést sürgetve a kialakult helyzetért a kormányt tette felelőssé. Válaszában Hieronymi Károly kijelentette: mivel a vasutasok a kormány által kitűzött időpontig, április 22-én estig nem álltak munkába, ezért a kormány döntése szerint nem számíthatnak teljes amnesztiára. Ezért a munka felvételét követő hetekben senki sem lehet biztos abban, hogy - a már letartóztatott vezetők mellett - nem helyezik-e őt is vád alá az elkövetkező napokban.77” További problémát jelentett, hogy a vasutasok fizetésrendezésének ügyét a költségvetés tárgyalásával kötötték össze, ezért nem lehetett számítani gyors megoldásra. A kormány számára az átmeneti helyzet azért is kockázatos volt, mert a sztrájk alatt bizonyossá vált, hogy a katonaságtól kirendelt és a mozgósított tartalékos vasutasok sokkal kevesebben voltak, mint ahány fővel a rendes forgalmat fent lehet tartani. A késlekedés az állami kiadásokat is növelte, mert a mozgósított katona-vasutasok még júniusban is megmaradtak ebben a minőségükben, ezért katonai egyenruhában szolgálva, kettős - katonai és vasutas - illetményben részesültek. A sztrájkról folyó parlamenti vitának a miniszterelnök az országgyűlési ülésszak bezárásával kívánt véget vetni. Ezért 1904. április 22-én, legfelsőbb előterjesztésben engedélyt kért arra, hogy az országgyűlés második ülésszakának bezárására vonatkozó 1904. március 10-én jóváhagyott - királyi kéziratot kihirdethesse. Indoklása szerint „tekintettel arra, hogy 1865 óta nem volt ilyen hosszú országgyűlés, s arra a sajnálatos körülményre, hogy a magyar államvasutak alkalmazottai sztrájkolnak s ezért az ellenzék olyan jeleneteket provokál a parlamentben, amelyek a sztrájk-mozgalmakat inkább szítják”.770 771 Ferenc József 1904. április 23-án megadott engedélye alapján Tisza István április 25-én - a harmadik ülésszak összehívása nélkül - bezárta az 1901-1906. évi országgyűlés második ülésszakát. A vasúti személyforgalom április 26-án, a teherforgalom pedig 27-én helyreállt az egész országban. A kormányzati összefoglaló szerint a vasutasok kibontakozó mozgalmát a közvélemény részéről rokonszenv kísérte, és követeléseiket is támogatta mindaddig, amíg céljaik érdekében nem nyúltak erőszakhoz. A vonatok leállása különösen az élelmiszer-ellátás biztonságának megszűnése miatt aggódó budapestiek körében váltott ki ellenszenvet. Az újságok a vagonokban megromlott árukról, elpusztult állatokról, várható élelmiszer áremelkedésről számoltak be. A kereskedők helyrehozhatatlan veszteségeket emlegettek, és mindezekért a kormányt hibáztatták, amely megengedte, hogy a vasutasok esküjüket megszegve az állam tekintélyén ilyen durva csorbát ejtsenek.772 A magyarországi sztrájk következménye volt az is, hogy a hadügyminiszter felfüggesztette a közös hadse770 A sztrájk következtében 249 vasutas ellen indult fegyelmi eljárás, akiket felfüggesztettek állásukból. 1905. márciusában a kereskedelemügyi miniszter 218 fó' esetében megszüntette a fegyelmi eljárást, állásaikat visszakapták és visszatartott fizetésüket folyósították. Függőben maradt 27 alkalmazott ügye. (Egyetértés, 1905. március 3. A vasúti sztrájk epilógusa.) 771 MNL OL К 26-1905-Ш-74. Tisza István miniszterelnök legfelsőbb előterjesztése az uralkodó részére. 1904. április 22. 207
