Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A delegációk munkája és a parlament munkaképtelensége

jainak döntést kellett hozni arról, hogy a katonai javaslatok elfogadása érdekében az ún. erőszakos lépéseket a delegációk februári ülése előtt, vagy ezt követően tegyék meg.7°° Lehetőségként felmerült, hogy a parlament munkaképességének helyreállítása érdekében hozott intézkedés az országgyűlés feloszlatásához vezet, és ezzel a delegáció tagjainak megbízatása is véget ér. Ezért a közös költségvetés elfogadása érdekében a kormány úgy döntött, hogy a tervezett - a katonaságot érintő, a tisztviselők fizetésrendezéséről szóló, a tanítók illetményének felemelésére vonatkozó, az állami beruházásokkal foglalkozó - törvények elfogadtatására csak a delegációk munkájának befejezése után kerülhet sor. A kormány fenti határozatának meghozatalához az is hozzájárult, hogy az uralkodó és a közös kormány egyességre jutott: bármi történjék is Budapesten, újabb közösügyi in- demnitáshoz nem járulnak hozzá, februárban a közös költségvetés ügyét rendezni kell.

A Szabadelvű Párton belül Tisza támogatottsága jónak volt mondható, mert az obst- rukció letörésének programját szinte mindegyik párttársa támogatta.700 701 702 A párton belük ún. kaszinó párt - Tisza bukása esetén - egy koalíciós kormány létrehozását is elképzelhetőnek tartotta. Ebben az új kormányban Andrássy Gyula, Khuen-Héderváry Károly, Apponyi Albert és Zichy János is meghívást kapott volna. Az Apponyi Albert köré csoportosuló, a Szabadelvű Pártból távozó ún. disszidensek 1904 januárjában sem léptek „csatasorba”, terveik szerint ezen csak akkor változtatnak, ha a parlamenti obstrukció véget ér. A kormánypárt is arra törekedett, hogy csökkentse a soraiból véglegesen távozók számát. Ennek érdekében az országgyűlés különböző bizottságaiban a Szabadelvű Pártból való kilépés miatt megüresedett helyeket nem töltötték be új tagokkal, hanem az

1904. január 15-én megtartott pártértekezleten újraválasztották a régieket.7“ Ez a gesztus - hátráltatva közeledést az ellenzékhez - meglepte a disszidenseket, mert korábban arra számítottak, hogy Tisza kíméletlenül szándékozik fellépni ellenük. Apponyi 1904. január 15-én elmondott parlamenti beszédében - az ellenzék nemtetszését kiváltva - felszólította az obstrukciót folytatókat, hogy hagyjanak fel a „kivételes fegyverek” alkalmazásával, mert a kormány ellenőrzése csak az országgyűlés munkájával valósítható meg. Hivatalosan nem alakultak párttá és valószínűsítették, hogy ismét Nemzeti Párt lesz a nevük. Programjukról Apponyi röviden ezt írta: „Közjogi tekintetben a katonai követelmények mellett ott van a magyar királyi udvartartásnak és a külképviseletben az

700 OSZK Kézirattára Quart. Hung. 2955. Berzeviczy, 1903-1905. 14. - Az 1904. január 23-án és 26-án megtartott minisztertanácsi ülés jegyzőkönyveiben erről a témáról nem található napirendi pont.

701 Emuszt Kelemen a Szabadelvű Párt vidéki szervezetének elnökeként a kőszegiek hangulatáról az alábbi levélben tájékoztatta Tisza Istvánt: „a Szabadelvű Párt ügye itten igen gyengén áll, már az utolsó választások igen kétesek voltak, de azóta Chlopy, Koerber, osztrák delegáció, Pitreich egészen elrontottak mindent. [...] A szerencsétlen házszabály kérdése: A tények kétfélét igazolnak, az egyik: hogy milyen veszélyes az obstrukció ostoba magyar kézben, hát még a passzivitásból kilépett nemzetiségiek kezében; eltekintve az abszurdumot, hogy a parlamentális alapelvet, a legális többség akaratának érvényesülését megakasztja. A másik az: hogy az egyre erősebben nyilvánuló, de mindég létezett osztrák rossz és törvénytelen hajlamokkal szemben esetleg obstrukcióra lehet szükség. [...] az obstrukciót nem szabad lehetetlenné termi, de igen megnehezíteni...” (MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 2. cs. 8.1.1. Ernuszt Kelemen levele Tisza István részére. 1904. január 28.)

702 A bizottsági helyek felosztásáról Apponyi és Tisza már 1903. november végén megegyezett. (Részletesebben lásd: MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 2. cs. 7. t. 35. Apponyi Albert által készített kívánságlista Tisza István részére a bizottsági helyek megosztásáról. 1903. november 25.) - Tisza egy kivétellel elfogadta a 32 helyre tett javaslatot. (Egyetértés, 1904. január 16. A pártok és az obstrukció.)

188