Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az obstrukció elleni fellépés, megállapodás Kossuth Ferenccel
1 beszéde, amely az állami szuverenitás érinthetetlenségéről szólt, nagy tetszést aratott, de a költségvetés megszavazásának, illetve „az országgyűlés exlex körülmények közötti fel- oszlathatóságának” a kérdésében feltámadtak az ellentétek.604 1903. november 21-én, szombaton este Tisza István az uralkodó meghívására Bécsbe utazott, hogy vasárnap a Koerberrel folytatott nézeteltérésről őt is meghallgassa. A magyar miniszterelnök fogadását megelőzően szombat délután Lukács Lászlótól kért tárgyilagos tájékoztatást a magyarországi helyzetről. Az uralkodói egyeztetés eredményeként a Reichsratban november 25-én elmondott beszédében Koerber kijelentette: „Ami a hadsereg kérdésének kezelését illeti, erre vonatkozólag az osztrák és a magyar kiegyezési törvény elkülönített rendelkezéseket tartalmaz a korona hatáskörére és az országgyűlések jogaira nézve.” Tisza parlamenti reagálása szerint: „Ezzel a kijelentéssel illetékes osztrák részről is teljes mértékben honoráltatott a magyar álláspont. Két kiegyezés van: osztrák és magyar, különböző rendelkezésekkel, a felségjogokra vonatkozó különböző tartalommal. Ezek a rendelkezések nem közös természetűek.”664 665 A két miniszterelnök közötti ellentét koránt sem volt olyan mély, mint ahogy azt a sajtóorgánumok beállították. Mindkét országban a parlament munkaképességének helyreállítása érdekében folytatott kormányzati küzdelem hozta felszínre az alkotmányjogi nézetkülönbségeket, ezért az obstrukció újrakezdése rövid idő alatt feledésre ítélte a két miniszterelnök közötti vitát.666 Az obstrukció elleni fellépés, megállapodás Kossuth Ferenccel Az 1903. november 19-én megtartott közös minisztertanácsi ülés legfontosabb napirendi pontja a közös költségvetésről szólt. A délután megtartott tanácskozáson a résztvevők minden lényeges kérdésben közös nevezőre jutottak, csupán néhány kisebb jelentőségű részletkérdés maradt függőben. Az ezekben az ügyekben hozandó intézkedésekről másnap, a közös hadügyminiszter, a közös Hadügyminisztérium Haditengerészeti Osztályának vezetője és a két pénzügyminiszter egyeztetett. A delegációk által 1902 májusában megállapított közös költségvetés hatálya 1903 végéig maradhatott érvényben. Ameny- nyiben a delegációk decemberben nem ülhetnek össze, akkor 1904. január elsejével a közös költségekre exlex állapot következik be. Mind az osztrák, mind a magyar kormány egyetértett azzal, hogy a delegációk decemberi összehívása érdekében mindent meg kell 664 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XIX. köt. 342. országos ülés. 1903. november 21. - Több képviselő szerint Tisza István az országgyűlés feloszlatásával fenyegette meg az ellenzéket. 665 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XIX. köt. 346. országos ülés. 1903. november 26. - Részletesen lásd: T1- szA, 1923.558-560. 666 Thallóczy Lajos értékelése szerint: „alkotmányválság előtt áll az örökös tartományok parlamentje. Az alkotmányosságnak ez a formája, ami ma van, hosszabb ideig nem állhat már meg. [...] Míg a német pártok a jelen körülmények között minden hivatalnok-minisztériumban tulajdonképpen a maguk jelen állásának biztosítékait tekintik [...], de minden nem német pártot leginkább az a kérdés érdekel, hegy miként fog majd Magyarország viselkedni egy olyan itteni átalakulással szemben, mely a mostani állapottól eltér. S minthogy ez az alkotmányválság leginkább a német-cseh kérdés megoldásától, de jobban szólva meg nem oldásától függ, világos, e részben a cseh elemek legnagyobb érdeke ezzel a magyarországi állásponttal lehetőleg tisztába jutni.” (MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 2. cs. 7. t. 82. Thallóczy Lajos levele Tisza István részére. 1903. november 23.; lásd még: RUMPLER - URBANITSCH, 2000. 968-969. l79
