Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az obstrukció elleni fellépés, megállapodás Kossuth Ferenccel

tenni. Tisza István helyzetét nehezítette, hogy a házszabály módosítása mellett a delegá­ció megválasztását is kénytelen lesz napirendre tűzni.667 Az obstrukció folytatásának kérdésében a Függetlenségi Párthoz hasonlóan a Nép­párt is két táborra szakadt. Ennek az lett a következménye, hogy november közepén, amikor a Néppárt vezetősége úgy határozott, hogy az obstrukciót befejezettnek tekinti, a tagok egy része továbbra is aktív szerepet vállalt a parlamenti harcban. A Néppárt ve­zetője Zichy János nem tudott úrrá lenni a belső ellentéteken, ezért 1903. november 21-én lemondott tisztségéről. Zichy János az alábbiakkal indokolta távozását a párt éléről: „Minthogy a Néppárt több tekintélyes tagja, az úgynevezett szabad ellenzék kebelén be­lül állandóan az obstrukció mellett demonstrál, holott egyéni felfogásom és meggyőző­désem merőben ellentétben állanak az obstrukcióval, mely a mai viszonyok közt nem egyéb, mint az állam életerőinek következetes felemésztése és az alkotmányos érzület­nek a haza polgárainak szívéből való lassú, de biztos kiirtása.”668 A politikai pártok harcá­nak kilátástalanságára utal, hogy egy évvel később Zichy János az Ujlap szerkesztőjéhez, Mihályfi Ákoshoz írt levelében változatlanul az obstrukció megfékezésének kísérletéről ír: „Nagyon kérem, még mielőtt teljesen kialudnék az élet az „Ujlap”-ból, oda hatni, hogy a lap Tisza mostani akciójával szemben oly hangra és oly modorra ne ragadtassa magát, mint aminőt Rakovszky a Néppárt megbízásából használt. Valóban nem bírják magukat ezek az Urak fékezni, nüánszokat nem ismernek, és nem érzik, hogy a dema­gógok eddig mindig csak kárt csináltak. Tartsa, kérem vissza az Újlapot attól, hogy iz­gasson a házszabály revízió ellen. Tiszát ütheti, ahogy akarja, de a házszabály revíziót, mint alapot ne ítélje el azért, mert ennek szerencsés megvalósításától függ egész alkot­mányos jövőnk, az obstrukció perpetuálása pedig alkotmányunk halálát jelenti. [...] Én egyelőre hallgatásra vagyok kárhoztatva, mert, ha bármit is beszélek vagy írok mindent félre fognak magyarázni.”669 670 671 A Néppárt új elnökévé Zichy Aladárt, alelnökévé Ra­kovszky Istvánt választották.6"" A kormány kinevezését követő három hétben a képviselőház szinte semmi érdemi munkát nem végzett. Sikerként csupán az 1903. november 25-én megtartott ülés mun­káját könyvelhették el, amikor sikerült megválasztani azt a negyven képviselőt, akik a felsőház által delegált húsz fővel együtt egy évi időtartamra a magyar delegáció személyi állományát alkották.67' Ezért november 26-án Perczel Dezső néhány jelentéktelen elnö­ki bejelentés után bemutatta Podmaniczky Frigyes indítványát, hogy a képviselőház délután öttől kilenc óráig tartson ülést. Az elnök, túlkiabálva a tiltakozó ellenzéket beje­lentette, hogy az „indítvány felett a házszabályok 203. §-a értelmében a képviselőház holnapi ülésén egyszerű szavazással fog dönteni.”672 Tisza az indítványt az obstrukció 667 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XIX. köt. 345. országos ülés. 1903. november 25. A delegáció tagjait megválasztották. 668 Egyetértés, 1903. november 22. Válság a Néppártban. 669 OSZK Kézirattári Növedéknapló. 1954. évi 57. sz. Gróf Zichy János levele Mihályfi Ákoshoz. 1904. no­vember 8. 670 Sai.acz, 1974.165. 671 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XIX. köt. 345. országos ülés. 1903. november 25. - A jogi megkötés csak annyi volt, hogy a képviselőházi küldöttek között négy, a főrendiház által megválasztottak között egy horvátországi képviselő legyen. (Galántai, 1985.111-115.) 672 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XIX. köt. 346. országos ülés. 1903. november 26. 180

Next

/
Thumbnails
Contents