Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Honvédelmi Minisztérium
1 ügyelete a honvédelmi tárcához kerüljön át. Az állami alapítványi helyek számának jelentős növelésére csak 1904. augusztus 19-én készült honvédelmi miniszteri előterjesztés a kormány részére, amelyben az 1897. évi XXII. törvény módosításával a díjmentes helyek számát 250-ről 1073-ra javasolja felemelni.6'8 További tárgyalásokat tett szükségessé az a magyar igény, hogy a közös hadsereg nevelő és képző intézeteiben bevezessék a magyar nyelvű oktatást. Ebben a témában a közös hadügyminiszter 1903. szeptember 21-ére szakértői tanácskozást hívott össze, amelyre a maga részéről Moravetz táborszernagyot, Brunner altábornagyot, Elmayer ezredest és Goidinger őrnagyot delegálta. Ezen a bécsi megbeszélésen a magyar honvédelmi minisztert Hoffmann Hugó vezérőrnagy és Láner Gyula miniszteri tanácsos képviselte. Az elnöklő Moravetz táborszernagy ismertette azt a tervezetet, amelyet Pitreich hadügyminiszter átiratban a magyar miniszterelnök részére kívánt megküldeni. A vitára bocsátott kézirat a katonai oktatásban a magyar nyelv használatára az alábbi javaslatot tartalmazta: a katonai alreáliskolákban és a hadapródiskolákban a hittan, történelem és a természetrajz tanítása magyar nyelven, a többi tantárgy, a szabályzatok ismertetése és a gyakorlati kiképzés mind a két nyelven folyna. A magyar tárgyalók a nézetkülönbséget az alábbiak szerint foglalták össze. „A közös hadügyminiszter ezek szerint más irányban véli a kérdést megoldhatónak, mint az itten terveztetik, s inkább a magyar nyelvnek a katonai szolgálatra szükséges mérvben való elsajátítását tűzi ki tancél gyanánt, nem pedig azt, hogy a katonai növendékek a humanisztikus tantárgyakban oly magyar nyelvű kiképzést nyerjenek, amely részükre - ha a katonai pályát kénytelenek abbahagyni - a polgári pályához szükséges magasabb kiképeztetést biztosítja.” A nézetkülönbségek ellenére világosan látszott, hogy a katonák között lényegesen kisebb volt az ellentét, illetve nagyobb volt a megegyezési készség, mint a bécsi és budapesti politikusok között.618 619 A honvédség tüzérségi ellátásának ügye, mint ellenzéki követelés, most is napirendre került. Kolossváry Dezső szerint a honvédségnek ilyen irányú fejlesztése főleg pénzügyi akadályba ütközik, mert az új fegyvernem felállításával járó kiadások kizárólag a magyar kincstárat terhelik.620 A modern ágyúk, és egyéb felszerelések beszerzése mellett további kiadásokat eredményezne a kiképzés, valamint az egységhez vezénylendő tisztek és altisztek illetménye, amelyekre most nincs pénzügyi fedezet. A honvédelmi miniszter csak arra tett ígéretet, hogy az új véderőtörvény tárgyalásánál a magyar tüzérség létrehozásának kérdését ismét napirendre tűzik. Az ellenzéki vélemény szerint a honvédelmi miniszter programjának ismertetése során csak arról beszélt, amiről neki, mint katonának szabad volt nyilvánosan véleményt nyilvánítani. A legnagyobb sérelmet hordozó nyelvkérdésről nem szólt, pedig az ezzel kapcsolatos kormányzati állásfoglalás most az új katonai bűnvádi perrendtartás miatt is 618 MNL OL К 26-1906-X-491. sz. A honvédelmi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére a közös hadsereg katonai nevelő- és képző intézete [díjmentes helyeiről]. Budapest, 1904. augusztus 19. 619 A magyar hadügyminisztériumot képviselők jelentése szerint: „A tárgyalás folyamán az a benyomásunk, hogy a magyar miniszterelnök álláspontja a közös hadügyminiszter nagyobb ellenzése nélkül teljesen érvényesíthető lesz.” (iMNL OL К 26-1908-XLI-3536. sz. Jelentés Kolossváry Dezső hadügyminiszter részére. 1903. október 18.) 620 A remélt bevételek reményében megszüntették a Kínába irányuló fegyverkiviteli tilalmat. (MNL OL К 27.1903. augusztus 26./1.) 167
