Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Honvédelmi Minisztérium
megkerülhetetlennek bizonyult. Ezért a Függetlenségi Párt képviselői világossá tették, hogy a nemzeti követelések teljesítéséig tovább folytatják az obstrukciót. Ennek ellenére Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök arra kérte az ellenzéket, hogy követeléseiket az új véderőtörvény tárgyalásáig függesszék fel és legfontosabb feladatként most a parlamentben békésen intézzék az „ország dolgait”. A miniszterelnök biztos volt abban, hogy az újoncjutalék megajánlásának elhúzódásával nem lehet őt sarokba szorítani, mert, ha erről nem születik döntés, akkor a katonai vezetés - a véderőtörvény alapján - december végéig továbbszolgálatra benntartja a kiszolgált legénységet. Ezen időponton túl a hazabocsátott legénység helyébe - az obstrukciót folytatókat hibáztatva - a többségükben családfenntartó póttartalékosok behívását rendelik el. (A Bizottság a honvédelmi miniszter válaszait általánosságban elfogadta.)621 A szolgálati idejüket letöltött katonák leszerelésének felfüggesztése Mivel a parlament munkaképtelensége miatt egyre késett az újoncok bevonultatására vonatkozó törvényjavaslat elfogadása, a kormány 1903. augusztus 26-án (1903. augusztus 26У8.) tartott minisztertanácsi ülésén elfogadta Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter előterjesztését, mely szerint a létszámhiány elkerülése érdekében a szolgálati idejüket kitöltött katonák leszerelését felfüggeszti.622 Ez a honvédelmi miniszteri előterjesztés a közös hadügyminiszter rendeletének magyarországi végrehajtása érdekében született. A véderőtörvény (1889. évi VI. te.) alapján hozott ideiglenes intézkedés október elsejétől az év végéig meghosszabbította a harmadik évüket töltő katonák szolgálati idejét, akiket a több évtizedes szokás szerint máskülönben szeptember 30-án, a hadgyakorlatok befejezése után hazaengedtek. A szolgálati idő meghosszabbítása, a leszerelést váró hozzátartozók nyomására, a törvényhatóságok összehangolt tiltakozását váltotta ki. Pozsony város törvényhatóságának a miniszterelnökhöz küldött felterjesztése szerint „a hadügyi kormány drako- nikus intézkedése kiváltképpen hazánk földmívelő és iparos népét sújtja a legjobban, azt a népet, mely mindennapi kenyeréért érdes tenyérrel, véres verejtékkel küzd, s e küzdelemben csak úgy boldogulhat, ha minden egyes család összes tagjainak együttes munkáját, közös erőlködéssel kellően kihasználja és idejében értékesíti”.623 Az ellenzék köreiben úgy vélték, hogy a hadvezetőség a három évüket letöltő katonák szolgálatban tartásával kívánja az újoncjutalék parlamenti megszavazását kierőszakolni. Ezt a véleményt erősítette, hogy a Reichsrat 1903. szeptember 26-án, az újoncjavaslat megszavazását követően, hatályon kívül helyezte a harmadéves katonák visszatartására vonatkozó rendeletet.624 Az osztrák hadügyminiszter pedig még az éjszaka folyamán utasította az ezredparancs- nokságokat, hogy az Ausztria területéről kiegészített csapatok és intézetek harmadéves legénységét azonnal küldjék állandó szabadságra. A közös hadügyminiszter e tárgyban szeptember 27-én megjelent rendelete természetesen nem érintette a Magyarország területéről behívott katonákat. 621 Egyetértés, 1903. július 9. Kolossváry miniszter beszéde. 622 MNL OL К 27.1903. augusztus 26У8. 623 MNL OL К 26-1904-ХЫ-72. sz. Pozsony város polgármesterének levele a miniszterelnökhöz. 1903. október 10. 624 Egyetértés, 1903. szeptember 27. Az osztrák obsitosokat hazaengedik! 168
