Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium

minisztériumban határozták meg. A kérvények nagy száma azonban nem tette lehetővé, hogy reálisan felmérjék a szőlőtelepítésre vállalkozó gazdák rászorultságának mértékét. A panaszok csökkentése érdekében 1903-ban a kérvények elbírálását, a főispán vezetésével törvényhatóságonként létrehozott bizottságok végezték. A testületek munkájában a helyi gazdasági egyesület elnökei, valamint az egyesület által megnevezett, a kérvényezők körülményeit jól ismerő szőlősgazdák vettek részt. Ez az új eljárás a kérvények gyorsabb és igazságosabb elbírálását biztosította.

Közel harminc évvel a filoxéra első magyarországi megjelenése után egyre nagyobb igény jelentkezett arra, hogy az erre alkalmas talajokon a kipusztult szőlők helyére ismét hazai fajtákat telepítsenek. A szőlészettel foglalkozó szakemberek fontosnak tartották, hegy az élősködő rovar elleni védekezés keretében a szőlő ültetése előtt a gazdák elvégezzék a talaj fertőtlenítését szénkéneggel.54’ A szénkéneges védekezést hazánkban első alkalommal, 1876-ban a Pancsova határában, mintegy hetven holdnyi, filoxérával fertőzött terület mentesítésére alkalmazták. A kórokozó gyors terjedése és a költségek növekedése okozta pénzhiány miatt a védekezés nem járt sikerrel, de bebizonyosodott, hegy a szénké- neg hazai területeinken is alkalmas a rovarkártevő elpusztítására.541 542 1903-ban a hazai szén- kéneg szükséglet 35 507 mázsát tett ki, amelyből 22 574 mázsát a zalatnai állami szénkéneg- gyár, 8933 mázsát a pozsonyi Dinamit Nobel-gyár szállított, 4000 mázsát pedig külföldön vásároltak. A vidéki gazdák jobb ellátása érdekében ebben az évben hat új bizományosi szénkénegraktárt állítottak fel. így a három állami raktár mellett, már hatvanhárom bizományosi lerakat állt a termelők rendelkezésére.543 A fenti adatokból megállapítható, hogy a szőlőtermesztés fejlesztését szorgalmazó kormányzati szándék súlypontját 1903-ban is a filoxéra által elpusztított ültetvények felújításának támogatása képezte.

Bortermelés és borforgalom

Szőlőskertjeink 1903. évi átlagtermése - egy hektárra vetítve, a kedvezőtlen időjárás következtében - az 1902. évi 11,19 hektóról 10,18-ra csökkent. Az előállított 2,4 millió hektoliter bormennyiség árbevétele - a mintegy tíz százalékos terméskiesés ellenére - alig csökkent, mert az árak emelkedése nagyrészt ellensúlyozta a veszteséget.544 A filoxéra által kipusztított szőlőterület nagysága 1892 és 1901 között már olyan jelentős mértéket öltött, hogy a hazai termés a belső fogyasztást sem fedezte. A szőlőkultúránk megújítása érdekében hozott kormányzati intézkedéseknek, valamint a gazdatársadalom összefogásának köszönhetően borászaink 1902-ben ismét képessé váltak kielégíteni a belső fogyasztás támasztotta igényeket. A hazai piacok visszahódítását bizonyítja, hogy 1903-ban, a csökkenő behozatal mellett Magyarország borkivitele már meghaladta a 900 ezer hektolitert.545

541 Amikor kisebb fertőzött területen - a tőkék megtartásával - kívánták a szőlő gyökerén élősködő filoxérát elpusztítani, szintén a szénkéneg felhasználásával végezték el az űn. gyérítéses eljárást.

542 MNL OL К 168-5-44348. sz. Jelentés a phylloxéra ügyben 1872. évtől 1880. év végéig a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium által tett intézkedésekről. 1881. A Pancsován fellépett Phylloxera irtás tárgyában 1876. december 14-én tartott enquéte bizottsági értekezlet jegyzőkönyve.

543 Évkönyv 1903, 1904. 80.

544 Egy hektár szőlőterületen 1902-ben elért jövedelem 301 koronát tett ki, 1903-ban pedig 286 koronát, tehát ajövedelem csupán öt százalékkal mérséklődött. (Évkönyv 1903,1904. 219-220.)

543 Évkönyv 1903,1904. 219-220. - 1903-ban a külföldre kiszállított bor már közel 20%-kal haladta meg az importált mennyiséget.

148