Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
I A kormány gazdaságpolitikai érdeklődése főleg az európai országokra irányult. Erre utal, hogy a Washington székhellyel tevékenykedő tudósítói állás 1903-ban betöltetlen maradt. Az Európában - London, Berlin, München, Bukarest és Szentpétervár székhellyel - dolgozó szaktudósítók ebben az évben különösen a folyamatban lévő vámügyi tárgyalásokra figyeltek. Szőlőtelepítés és afiloxéra elleni küzdelem A filoxéra által elpusztított szőlőterületek újra telepítésére az 1891. évi I. törvényben biztosított adókedvezmény továbbra is megmaradt, illetve az 1896. évi V. törvényben rögzített állami kölcsönből ebben az évben 8163 termelőnek, 15 620 kát. hold szőlő felújítására 28 475 700 koronát biztosítottak. Az élősködő rovar eddig nem tapasztalt kártételeit az 1903. évben hatvanhat községben fedezték fel. Ezzel a vész sújtotta községek száma 3227-ről 3293-ra (57%-ra) növekedett, illetve a filoxéra megjelenése előtti ültetvények területének 75%-át fertőzöttnek nyilvánították.537 Az állami támogatásnak köszönhetően a filoxéra által kipusztított 460 000 kát. hold ültetvénynek 54%-át, vagyis 246 452 kát. holdat már felújítottak. A szőlőtelepítés üteme az 1903. évben 1549 hektárral elmaradt az előző évitől, de a gazdák így is jelentős eredményt értek el. A statisztika nyelvére lefordítva: immunis homoktalajba 2747, nem immunis, tehát nagyrészt a hegyvidékek kötött talajába 8309 hektáron került új szőlőültetvény.538 A filoxéra elleni védekezésben és az újra telepítésben fontos szerepet játszottak a kártevők pusztításának ellenálló amerikai szőlőfajták termelésbe állítása, amelyeknek túlnyomó része csak arra volt alkalmas, hogy rájuk oltsák a régi hazai fajtákat. A tengeren túlról behozott szőlőfajták ellenálló képessége sem volt egyforma, a telepítés sikerét túlnyomórészt a talajviszonyok határozták meg. Ezért a minisztérium felügyeletével a szakemberekre várt a feladat, hogy különböző talaj- és éghajlati viszonyok között ellenőrizzék az amerikai szőlőfajták filoxérának ellenálló képességét és az oltványok kezelésére tapasztalati ismereteket szerezve, azokat biztosítsák a gazdák részére.539 540 Ezen feladatok ellátására a kormány - az 1880-as évektől kezdve - a különböző borvidékeken ún. állami amerikai szőlőtelepeket létesített, és az itt termelt szőlővesszőket és oltványokat az 1896. évi V. törvény rendelkezései alá eső borvidékek termelőinek adták el. Ezeken kívül európai fajtájú vesszőket biztosítottak immunis homoktalajú területekre. 1903-ban az állami telepeken, változatlan nagyságú területen összesen 40 892 328 darab amerikai, 4 544 980 darab európai fajtájú szőlővesszőt és 1 809 763 szőlőoltványt állítottak elő, illetve értékesítettek kedvezményes áron.54” A fenti szaporító anyagot az elpusztult hegyvidéki szőlők újra telepítésére, illetve az egyre nagyobb arányokat öltő immunis homokterületek szőlővel való beültetésére használták fel. Mivel a változatlan nagyságú területen működő állami telepek nem tudták kielégíteni a kedvezményes áron értékesített szőlővesszők és oltványok iránti növekvő keresletet, ezért a támogatásban részesítendő gazdák körét - a beérkező kérvények alapján - a 537 Évkönyv 1903,1904. 78. 538 Évkönyv 1903,1904. 218-219. 539 Részletesebben lásd: Soós, 1989. 675-704.; Soós, 2010.197-208. 540 Évkönyv 1903,1904.79. 47
