Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdaság A magyarországi termelők 1895 és r9°3 között - az ugar rovására - közel 450 ezer hektárral növelték szántóterületük nagyságát. Ezen belül a bevetett földterület 1903-ban, az előző évihez képest mintegy százezer hektárral nőtt, így az ugarnak az összterülethez viszonyított nagysága a tíz százalék alá csökkent.508 A 11 in 299 hektár vetésterület nagyságát ebben az évben az árvíz 36 710, a jégkár 16115, az aszály 15153 hektárral mérsékelte. A legfontosabb szántóföldi nővényünk, a búza terméseredménye 1903-ban megközelítette a 44,imillió mázsát, ez az elmúlt tíz év 4imilliós átlagát tekintve nagyon jó eredménynek számított, annak ellenére, hogy 2,5 millió mázsával elmaradt a rekordot felállító előző évitől. A gyengébb termés és a csökkenő búzaárak ellenére a termények értéke az 1903. évben 160 millió koronával felülmúlta az 1902. évit. Az értéktöbblet legjelentősebb részét a kapásnövények szolgáltatták, a nagyobb bevétel különösen a magasabb áron értékesíthető, jó kukoricatermésnek volt köszönhető.509 * * * A szorosan vett mezőgazdasági termékek 1903. évi exportja során - a mérséklődő árak és a mennyiségi csökkenés következtében - a termelők alacsonyabb árbevételt értek el, mint az előző évben. Ennek következtében a gabonaneműeken 1902-ben elért 240 millió korona kiviteli többlet 1903-ban 223 millió koronára esett vissza.5'0 Kiemelkedő eredménynek számított, hogy malomiparunk - a gazdasági válság okozta nehézségek ellenére -, a 7,7 millió mázsa kivitellel rekord évet zárt. A túlnyomórészt budapesti malmokból exportált liszt 82%-a a Monarchia belső piacán talált vevőre. Allatforgalmunk értéke lényegesen nem változott, mert a sertés és juh kivitelünkben bekövetkezett visszaesést ellensúlyozta a szarvasmarha export növekedése.5" Az értékesítési gondok növekedésére lehetett számítani, mert a mezőgazdasági termékeinknek legnagyobb piacát jelentő Ausztria is arra törekedett, hogy szükségletének minél nagyobb részét a saját földművesei által elégítse ki. Az osztrák kormány ennek érdekében 1902-ben a birtokosok támogatására központilag 14, az egyes tartományok útján további ötmillió koronát fordított. Ezzel szemben Magyarországon a magángazdaságok csupán 12,2 millió koronát kaptak hasonló célokra az államtól.5'2 Birtokpolitika A XX. század első éveit jellemző túltermelési válság az eladósodott kisbirtokos réteget nehéz anyagi helyzetbe sodorta. Az egyre több gazdát fenyegető csődeljárás megakadályozása érdekében Darányi Ignác földművelésügyi miniszter is elismerte központi intézkedések szükségességét, amikor 1902 őszén elrendelte a mezőgazdaságot sújtó adósság felmérését. Az utasítás végrehajtása nehéz feladat elé állította a Statisztikai Hivatal munkatársait, akik a jelzálogos terhek kimutatására már korábban is tettek - meddőnek bizo508 5°9 JIO 5n 512 Évkönyv 1903, 1904. 206-207. - 1895-ben az ugar még a termőterület 12,51%-át tette ki. Évkönyv 1903, 1904. 208. Évkönyv 1903,1904. 210. Évkönyv 1903,1904. 212-214. MNL OL К 255-1904-3. t.-5i8.sz. A kereskedelemügyi miniszter átirata Lukács László pénzügyminiszter részére. 1903. december.