Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium

Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdaság A magyarországi termelők 1895 és r9°3 között - az ugar rovására - közel 450 ezer hek­tárral növelték szántóterületük nagyságát. Ezen belül a bevetett földterület 1903-ban, az előző évihez képest mintegy százezer hektárral nőtt, így az ugarnak az összterülethez vi­szonyított nagysága a tíz százalék alá csökkent.508 A 11 in 299 hektár vetésterület nagy­ságát ebben az évben az árvíz 36 710, a jégkár 16115, az aszály 15153 hektárral mérsékelte. A legfontosabb szántóföldi nővényünk, a búza terméseredménye 1903-ban megkö­zelítette a 44,imillió mázsát, ez az elmúlt tíz év 4imilliós átlagát tekintve nagyon jó eredménynek számított, annak ellenére, hogy 2,5 millió mázsával elmaradt a rekordot felállító előző évitől. A gyengébb termés és a csökkenő búzaárak ellenére a termények ér­téke az 1903. évben 160 millió koronával felülmúlta az 1902. évit. Az értéktöbblet legje­lentősebb részét a kapásnövények szolgáltatták, a nagyobb bevétel különösen a magasabb áron értékesíthető, jó kukoricatermésnek volt köszönhető.509 * * * A szorosan vett mezőgazdasági termékek 1903. évi exportja során - a mérséklődő árak és a mennyiségi csökkenés következtében - a termelők alacsonyabb árbevételt értek el, mint az előző évben. Ennek következtében a gabonaneműeken 1902-ben elért 240 millió korona kiviteli többlet 1903-ban 223 millió koronára esett vissza.5'0 Kiemelkedő eredménynek számított, hogy malomiparunk - a gazdasági válság okozta nehézségek el­lenére -, a 7,7 millió mázsa kivitellel rekord évet zárt. A túlnyomórészt budapesti mal­mokból exportált liszt 82%-a a Monarchia belső piacán talált vevőre. Allatforgalmunk értéke lényegesen nem változott, mert a sertés és juh kivitelünkben bekövetkezett visszaesést ellensúlyozta a szarvasmarha export növekedése.5" Az értékesítési gondok növekedésére lehetett számítani, mert a mezőgazdasági ter­mékeinknek legnagyobb piacát jelentő Ausztria is arra törekedett, hogy szükségletének minél nagyobb részét a saját földművesei által elégítse ki. Az osztrák kormány ennek ér­dekében 1902-ben a birtokosok támogatására központilag 14, az egyes tartományok út­ján további ötmillió koronát fordított. Ezzel szemben Magyarországon a magángazdasá­gok csupán 12,2 millió koronát kaptak hasonló célokra az államtól.5'2 Birtokpolitika A XX. század első éveit jellemző túltermelési válság az eladósodott kisbirtokos réteget nehéz anyagi helyzetbe sodorta. Az egyre több gazdát fenyegető csődeljárás megakadá­lyozása érdekében Darányi Ignác földművelésügyi miniszter is elismerte központi intéz­kedések szükségességét, amikor 1902 őszén elrendelte a mezőgazdaságot sújtó adósság felmérését. Az utasítás végrehajtása nehéz feladat elé állította a Statisztikai Hivatal mun­katársait, akik a jelzálogos terhek kimutatására már korábban is tettek - meddőnek bizo­508 5°9 JIO 5n 512 Évkönyv 1903, 1904. 206-207. - 1895-ben az ugar még a termőterület 12,51%-át tette ki. Évkönyv 1903, 1904. 208. Évkönyv 1903,1904. 210. Évkönyv 1903,1904. 212-214. MNL OL К 255-1904-3. t.-5i8.sz. A kereskedelemügyi miniszter átirata Lukács László pénzügyminisz­ter részére. 1903. december.

Next

/
Thumbnails
Contents