Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
I tonyra futottak, mert az osztrák és a magyar képviselők szóban közölték: a dohány a Monarchia egész területén állami monopólium, ezért különleges vámkezelése nem lehetséges, a lakosság pedig jobban kedveli a brazil kávé ízét, amelyet osztrák-magyar gőzhajókkal szállítanak Triesztbe és Fiumébe.498 (Mexikóból Hamburgon keresztül német hajókon érkezett a kávé Európába.) A fentiekkel összhangban a kereskedelemügyi miniszter a miniszterelnöknek 1903. augusztus 5-én megküldött átiratában leszögezte: „miután az 1899. évi XXX. te. 4. §-a értelmében a külföldi államokkal a szerződési tárgyalások mindaddig meg nem kezdhetők, amíg az új autonóm vámtarifa életbe nem lép, a Mexikóval kötendő kereskedelmi szerződésnek ügye az új autonóm vámtarifa életbe léptéig függőben tartandó.”499 Mivel a fenti törvény kizárólag a kereskedelmi szerződésekre vonatkozott, ezért Láng Lajos - amint azt a közös külügyminiszter már javasolta - lehetőséget látott arra, hogy Mexikóval külön konzuli egyezményt kössünk, vagy törvényhozási felhatalmazással viszonyunkat az 1903. december 31-et követő időszakra is rendezzük. Khuen-Héderváry Károly augusztus 17-én kelt válaszában - „mihelyt azt a parlamenti viszonyok lehetővé teszik” - törvényhozási felhatalmazással mind a kereskedelmi, mind a diplomáciai kapcsolatok hosszútávú rendezését tartotta célszerűnek.500 A külügyminiszter újabb átiratát a miniszterelnök 1903. augusztus 20-án küldte meg véleményezésre Láng Lajos részére.5 502 503 504“1 A magyar kormányfő arra kért választ, hogy megmaradjanak-e a korábban egyeztetett véleményük mellett „avagy célravezetőbb volna-e a külügyminiszter által most javasolt konzuláris egyezmény megkötésébe már most belemennünk?” A külügyminiszter mellékelte az egyezmény tervezetét, amely Láng Lajos miniszter szerint „megfelelő alapnak mutatkozik” konzuli viszonyaink rendezésére Mexikóval.502 Ezt követően a javaslatot - miután átment a minisztériumi egyeztetéseken - néhány bíráló megjegyzéssel, támogatólag megküldték Bécsbe. (A Monarchia döntésére várva a mexikói kormány határozott lépésre szánta el magát, amikor - a magyar nemesi családból származó és 1899-től Mexikóban élő - Bánó Jenőt 1903 szeptemberében nevezte ki budapesti főkonzulnak,5°3) A miniszterelnök 1903. október 7-én megküldött átirata Láng Lajos részére arról tanúskodott, hogy erről a kérdésről az osztrák kormányon belül is megoszlottak a vélemények.5“4 Az osztrák miniszterelnök arról értesítette magyar kollégáját, hogy nem tartja elfogadásra alkalmasnak a közös külügyminiszter javaslatát. Szerinte téves az a felfogás, „mely szerint a kereskedelmi viszonyok szerződéses szabályozásától eltekintve a konzuli viszonyok Mexikóval egy külön kötendő konzuli egyezmény alapján volnának rende498 MNL OL К 233-1903-6-3306. A miniszterelnök átirata a pénzügyminiszterhez. Budapest, 1903. augusztus 1. 499 MNL OL К 233-1903-6-3306. A kereskedelemügyi miniszter átirata a miniszterelnökhöz. 1903. augusztus 3. 500 MNL OL К 178—1903—7336. A miniszterelnök átirata a kereskedelemügyi miniszter részére. 1903. augusztus 17. 301 MNL OL К 178-1903-7336. A miniszterelnök átirata a kereskedelemügyi miniszter részére. 1903. augusztus 20. 502 MNL OL К178-1903-7336. A kereskedelemügyi miniszter átirata az igazságügy-miniszter részére. 1903. szeptember 21. 503 MNL OL К 26-1903-XIV-3970. sz. A közös külügyminiszter tájékoztatója Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök részére. 1903. szeptember 21. 504 MNL OL К178-1903-7336. A miniszterelnök átirata a kereskedelemügyi miniszter részére. 1903. október 7. í39
