Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium

állapodással pótolnák. A bor vámjának Magyarország javára történő módosításához az olaszok csak úgy járulnának hozzá, ha a fa és a ló kivitelünk vámjának felemelésével, illetve a gyapjú vámmentességének megszüntetésével kompenzációt kapnának. Továbbá az olasz gyümölcsök, főzelékfélék, virágok addigi vámmentesége megmaradna, de mennyiségi növelését további kedvezmények segítenék. A három tárca képviselői egyetértettek abban, hegy az olaszok követelései teljesíthetők, mert a ló és fa vámjának a jelenlegi autonóm vámok összegére történő felemelése nem róna elviselhetetlen terheket az országra.

A Földművelésügyi Minisztériumban riadalmat okoztak azok a hírek, amelyek október közepén kiszivárogtak a német-orosz kereskedelmi tárgyalásokról. A németek kilátásba helyezték, hogy a sörgyártásra alkalmatlan, orosz árpa vámtételét leszállítják. Ezzel lehetőséget adnának arra, hogy a rossz minőségű, de olcsó árpa kiszorítsa az addigi legnagyobb beszállító Osztrák-Magyar Monarchia maláta készítésére alkalmas árpáját a német piacról. További aggodalomra adott okot, hogy a két birodalom között állategészségügyi egyezmény kötésére irányuló tárgyalások kezdődtek. Eddig Oroszországból, mint marhavésszel fertőzött területről, egészségügyi okok miatt nem szállíthattak kérődző és hasított körmű állatokat a Monarchia területére. Amennyiben a német-orosz állategészségügyi egyezmény létrejönne akkor az Osztrák-Magyar Monarchia - saját exportjának rovására - ilyen megállapodást nem hozhat létre Németországgal, mert a gazdasági versenyben erősebb Oroszország marhakivitelének egy része a német piacon keresztül akadálytalanul bekerülhetne hazánkba.4*9 A nagy érdek- és nézetkülönbségek hatására a német és orosz szakértői megbeszélések rövid időn belül félbeszakadtak és csak 1903. november 19-én, de már Berlinben folytatódtak. Ezekre az új fejleményekre már a Tisza István irányította kormánynak kellett a válaszlépéseket megfogalmaznia.

Diplomáciai és kereskedelmi viszonyaink rendezése Mexikóval

Az 1901. július i-én megtartott bécsi vám és kereskedelmi értekezleten foglalkoztak először - több évtized elteltével - a mexikói kormány azon kérésével, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia és Mexikó között rendezzék a diplomáciai és a kereskedelmi viszonyokat.49“ Ezt a lépést a századforduló utolsó éveiben megélénkült kereskedelmi forgalom, valamint a Mexikóban élő magyarok érdekei indokolták.489 490 491 Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter jelentése szerint „az osztrák kormány képviselői hajlandónak nyilatkoztak arra, hogy a legnagyobb kedvezmény biztosítására irányuló kereskedelmi egyezmények és a jogszolgáltatási ügyekre vonatkozó egyezmények Mexikóval leendő megkötésére a törvényhozástól külön felhatalmazási törvényjavaslat útján felhatalmazás kéressék.” Az osztrák és a magyar parlamenti viszonyok miatt csak ez az út kínálkozott a kapcsolatok belátható időn belüli rendezésére. Hegedűs Sándor azt javasolta, hogy Mexikóval egyelőre csak a konzuli és jogszabály szerződést kössék meg, a kereskedelmi egyez489 MNL OL К 26-1903-XIV-4321. sz. A földművelésügyi miniszter átirata a külügyminiszter részére a német-orosz kereskedelmi tárgyalásokról. Budapest, 1903. október 17.

490 MNL OL К 26-1908-XXXI-2373. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter jelentése Széli Kálmán miniszterelnök részére, a kereskedelmi és konzuli viszonyaink rendezéséről Mexikóval. 1901. július 4.

491 MNL OL К 26-1902-ХХХШ-3420. Mexikóban élő magyarok beadványa Széli Kálmán miniszterelnök részére. Mexikó, 1902. május 15.

H7