Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
hogy a teljes, 17 710 kilométer hosszúságú vasúti hálózatból csak 7686 km volt állami tulajdonban, a magánvonalak nagyobbik részének (7045 km) kezelését is az államvasutak szervezete látta el.4“3 így a hazai hálózat 83%-án az államvasutak személyzete bonyolította le a forgalmat. A vasúti járműpark 1903-ban 54 mozdonnyal, 51 szerkocsival, 299 személykocsival és 1625 teherkocsival gyarapodott. A teljes vasúti járműparkot 3114 mozdony, 2272 szerkocsi, 6331 személykocsi és 70 579 teherkocsi alkotta. A járművek nagyobbik része, 2609 mozdony, 1897 szerkocsi, 5202 személykocsi és 59 777 teherkocsi állami tulajdonban látta el feladatát. Az évről-évre növekvő forgalom nagyságára jellemző, hogy a tárgyalt évben a vasúton utazó személyek száma meghaladta a 72 millió főt, a teherszállítás pedig a 46 millió tonnát. A fentieknek köszönhető, hogy a 92 878 főt foglalkoztató, állami kezelésben működő vasúti vállalatok az 1903. üzletévben 132,7 millió korona nyereséget könyvelhettek el, ötmillióval többet, mint az előző évben.402 403 404 405 406 Uj helyiérdekű vasút engedélyezésére, illetve már meglévő vasutak engedély-okiratainak egyesítésére a Khuen-Héderváry kormány időszakában egyetlen egy törvény sem született, de a minisztertanács az alábbi kérelmeket tárgyalta: • Miskolc-Tapolca közötti helyiérdekű vasút építésének engedélyezése (1903. július 17./19) • AT emesvár-hódosi helyiérdekű vasút törzsrészvényeinek kifizetése (1903. október 12./18.) • Duna-Ipoly völgyi helyiérdekű vasút építésének engedélyezése (1903. július 17./20.) Hajózás A magyar kereskedelmi tengerészet hajóállománya 1903-ban 90 gőzmeghajtású és 361 vitorlásból állt. Az gőzősök térhódítását mutatja, hogy a többségében halászbárkákból és a kirakodásnál használt hajókból álló vitorlásflottából - számuk folyamatos csökkenése mellett - már csak 101 volt alkalmas arra, hogy hosszú járatokon szolgáljon. Ezt példázza a hordképesség is, amely a gőzősöknél összesen 86 073 tonnát, a vitorlásoknál pedig 5881 tonnát tett ki.4“5 A fiumei kikötőn át lebonyolított tengeri áruforgalom 1903-ban is tovább növekedett - különösen Angliával, Németországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal. A forgalom emelkedésére számító kereskedelemügyi miniszter javaslatára elfogadott 1901. évi VII. törvény előírta, hogy az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság két éven belül további nyolccal bővíti 25 hajóból álló flottáját. A törvény 34. §-a értelmében a viteldíjaknál felmerülő vitás kérdésekről, évenként kinevezett tagokból álló bizottság döntött. Ezen testület vezetésére 1903-ban a kormány Nikolics Fedor, főrendiházi tagot kérte fel.4°6 Miután Baross Gábor 1890-ben felbontotta a magyar állam szerződését az osztrák Lloyd Társasággal - megszüntetve ezzel a trieszti vállalat közös jellegét - állami támoga402 Évkönyv 1903,1904. 256. 403 ToMiNAC, 1903. - Az itt közölt adatok szerint 1903-ban 305 km hosszúságú vasutat adtak át a forgalomnak. Ezzel az üzemben lévő vonalak hossza 17 855 kilométerre nőtt. 404 Évkönyv 1903, 1904. 257-262. 405 Évkönyv 1903,1904. 267. 406 MNL OL К 26-ХЫ-179. sz. Minisztertanácsi jegyzőkönyvi kivonat. 1902. december 7. 118
