Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
rendelkezés is, mely szerint az olyan védjegyek, melyek állami vagy közhatósági címert is tartalmaznak, amennyiben az erre vonatkozó használatra való jogosultság igazoltatik, a szerződéses államban is bejegyzendők.”393 Ez a kiegészítés azért volt fontos, mert a német védjegytörvény rendelkezései szerint az állami és közhatósági címereket tartalmazó védjegyeket nem részesíthették oltalomban, ezzel szemben Láng Lajos miniszter szerződésbe kívánta foglalni a magyar címer védelmét. A magyar koronának, mint emblémának használatát ekkor még nem kötötték engedélyhez, ezért a külföldi árukon szereplő védjegyekben is megjeleníthették, így ezeket az árucikkeket sokan magyar termékként kezelték. A fentiekről folytatott osztrák-magyar tárgyalások éveken keresztül eredménytelenek maradtak, mivel sem Ausztria, sem Németország nem tartotta szükségesnek, hogy a „hamis származási helymegjelölések elleni védekezést” rögzítő madridi szerződést aláírják. A magyar kormány azért is sürgette a csatlakozást, mert az „ipari tulajdon” tágabb értelmezése folytán a mezőgazdasági termékek is védelmet élvezhettek volna.394 (1903. augusztus 5У22.) Azt a megoldást, hogy Magyarország egyedül írja alá a párizsi egyezményt, Láng Lajos miniszter a következő indoklással utasította el: „a jelenlegi vám- és kereskedelmi szövetség, valamint az annak megújításáról szóló s a törvényjavaslat II. és III. cikkei szerint is, a gazdasági kérdéseket érintő nemzetközi egyezmények megkötésénél egyetértőleg kell a két állam kormányának eljárnia.”395 Ezért a kereskedelemügyi miniszter 1903. február 27-én, a minisztertanács részére benyújtott törvényjavaslata lekerült a napirendről.396 Az Unió kötelékébe történő belépésünkről végül csak évek múltán az 1908. évi LII. törvény rendelkezett. Németországgal, mint a legfontosabb kereskedelmi partnerrel Ausztria és Magyarország 1908. november 15-én külön is megállapodott. Ezt az egyezményt rögzítő 1908. évi LIV. törvény szerint elfogadták az Unióhoz való csatlakozás feltételeit, de azok rendelkezéseit további pontokkal is kiegészítették.397 A munkások baleset elleni biztosítása A munkások baleset elleni biztosításáról szóló törvényjavaslat kidolgozását Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter még a Széli kormány időszakában rendelte el, és a tárcák közötti egyeztető tárgyalások a Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöksége idején is folytatódtak. A tervezet készítői a kötelező biztosítás hatályát az iparban dolgozók mellett a bányászatban és a kohászatban foglalkoztatottakra is kiterjesztették. Lényeges változást jelentett, hegy a bányatársládák esetében a biztosítás költségeihez a tagok is hozzájárultak, a tervezett egységes módosítás szerint az ipari munkások kötelező balesetbiztosításának költségeit a jövőben állami hozzájárulással a munkaadó volt köteles fedezni. Ez az állami hozzájárulás a kereskedelemügyi Minisztérium kiadásait mintegy 400 ezer ko393 MNL OL К 255-1903-6-693. sz. A kereskedelemügyi miniszter átirata a pénzügyminiszterhez. Budapest, 1903. február 7. 394 MNL OL К 178-1903—1403. A földművelésügyi miniszter átirata a kereskedelemügyi miniszter részére az ipari tulajdon védelmére alakult Unióhoz való csatlakozásról. 1903. 395 MNL OL К 148-1903-1920. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére az ipari tulajdon nemzetközi védelmére alakult Unióhoz való csatlakozásról. 1903. február 24. 396 MNL OL К 27.1903. február 27./08. 397 Magyar Törvénytár, 1908. LIV. te. A Német birodalommal, az ipari tulajdonjogok kölcsönös oltalma iránt 1908. évi november hó 15-én kötött egyezmény becikkelyezéséről.
