Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
nek mintegy ю%-а - különböző közvetett adók formájában - a kincstár bevételeit gyarapította. 380 A Kereskedelemügyi Minisztérium a fenti tanulmánnyal az iparfejlesztés állami szerepvállalását hosszútávra meghatározó ún. beruházási törvényjavaslat pénzügyminisztériumi előterjesztését kívánta elérni. Az átiratból annyi valósult meg, hogy „A magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről.” szóló 1904. évi XIV. törvény az ipari alap gyarapítására 15 750 000 koronát biztosított. A fejlődő magyar ipar képviselőinek rendszeresen hangoztatott sérelme volt, hogy a katonai megrendelésekből alig részesülnek. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszternek hosszas tárgyalások eredményeként, 1901-ben sikerült megegyeznie a hadügyminiszterrel, hogy a közös hadsereg és haditengerészet ipari megrendeléseiből a magyar gyárak a kvóta (34,4%) szerint részesülnek.38' A megegyezésben konkrétan rögzítették, hogy „Az új tábori ágyúk beszerzése alkalmával azok szállításába a magyar ipar megfelelő részesedéssel be fog vonatni.” Az elvi megállapodást az évekre elhúzódó, roppant körülményes gyakorlat követte. Az új hegyi ágyúk és tarackok gyártására adott megrendelés során a hadügyminiszter arra hívta fel a magyar kereskedelemügyi miniszter figyelmét, hogy a gyárak a szállítási árak kiszámításánál csak szerény nyereséget tervezhetnek. A kvóta szerint 1902-ben 415 koronáért legyártott ún. próbadarabok nem nyerték el - a lényegesen fejlettebb osztrák és cseh ipar termékeihez szokott - hadügyminisztérium képviselőinek tetszését, a 625 koronáért felkínált modernebb változatnak pedig az árát tartották túlzottan magasnak. A közös hadügyminiszter a problémát abban látta, hogy a megrendelések teljesítésében az állami vasgyárak mellett a magas árak érdekében szövetkezett magyar magáncégek is részt vesznek.382 A kereskedelemügyi miniszter a fenti árakat azzal indokolta, hogy az új termékként előállított ágyúk gyártásához szükséges felszerelések okozta költségtöbbletet is el kellett a gyáraknak számolni. A Széli Kálmán miniszterelnök által közvetített magyarázatot a Hadügyminisztérium nem tartotta elfogadhatónak, és a megrendelések részletkérdéseiben még a Khuen-Héderváry kormány időszakában sem sikerült közös nevezőre jutni.383 A magyarországi ipar helyzetét az 1903. évről készített kormányjelentés tömören az alábbiak szerint foglalta össze: „Iparunk még 1903-ban is érezte az évek óta tartó depresszió hatását. A gazdasági termelés egy tényezője sem oly érzékeny a politika és általános gazdasági alakulások iránt, mint az ipar, éppen nálunk, ahol az állami támogatás egész súlyára, s a politikai viszonyok teljes zavartalanságára van szükség, hogy a vállalko380 MNL OL К 255-1904-3. t-518. sz. A kereskedelemügyi miniszter átirata Lukács László pénzügyminiszter részére. 1903. december. Mára Wekerle Sándor irányította Pénzügyminisztériumban kiszámították, hogy az állam által évente folyósított segély, a kedvezményezett gyárak által foglalkoztatott munkások keresete után befizetett adó útján öt év alatt megtérül. 381 MNL OL К 26-1906-XLI-1308. sz. A magyar iparnak a közös hadsereg és haditengerészet szállításaiban való részeltetése iránt a közös hadügyminiszter és a magyar kereskedelemügyi miniszter között létrejött megállapodások. Budapest, 1901. 382 MNL ÖL К 26-1906-XLI-1308. sz. Széli Kálmán miniszterelnök átirata Pitreich hadügyminiszter részére. 1903. január 28. 383 MNL OL К 26-1906-XLI-1308. sz. Lukács László pénzügyminiszter felirata Tisza István miniszterelnök részére az új ágyúk beszerzéséről.1903. december 13.
